Kígyós Sándor, a hazai modern szobrászat jeles képviselője, Pécsváradon kezdte és ott is fejezte be pályafutását. 1984-ben bekövetkezett haláláig jelentős kulturális központtá szervezte a pécsváradi Művelődési Házat, illetve alkotó munkája mellett esztétikát tanított a Pécsi Tudományegyetemen.
Kígyós Sándor Kővirág című alkotása egy speciális betontechnológiával a helyszínen készült 1978-ban. Az eljárás lényege, hogy dróthálóval borított fémvázra több rétegben felhordott cementhez zúzott folyami kavicsot és kőliszt adalékot kevernek. A szobor belül üreges marad és a drótvázas szerkezet révén lehetővé válik a beton könnyű megmunkálása. A szobor mindkét oldalán lehet közlekedni, így a járókelő akaratlanul is körbejárja. A nézőpont változtatásával a szobor is állandóan más látványt nyújt. Szinte érzékelhető a végtelen szalag ritmusos mozgása, hullámzása. A szobor az állandó változás, átalakulás érzetét keltik a nézőben.
(http://www.pecs.hu )

"Kígyós Sándor új alkotása
Szoboravatás

Még meg sem száradt teljesen Újmecsekalján Issey Amamiya japán szobrász nemrég átadott monumentális betonszobra, máris újabb hasonló jellegű alkotással gazdagodott Pécs. A szoborátadási ünnepségek ilyen gyors egymásutánja természetesén nem véletlen, hiszen mindkét műalkotás ugyanannak a nemes műveket termő gondolatnak köszönheti létét, amely az idei XI. siklósi szobrász szimpozion úgynevezett betonprogramját és az annak keretében született alkotásokat életre hívta.
Kígyós Sándor Pécsett élő szobrászművész tegnap, a Pannónia Sörgyár melletti téren átadott szobra és az újmecsekaljai műalkotás ugyanazzal a — a japán művész által idén nálunk is meghonosított — technológiával készült, amelynek lényege az, hogy zsaluzás nélkül, kívülről hordják fel a betont a vasszerkezetre feszített vékony vashálóra és a fehér kőporral finomított felületet végül felületi megmunkálásnak vetik alá.
Az érdekes alakú, könnyed megjelenésű betonplasztika egy önmagában zárt, végtelenített szalagra emlékeztet, finoman ívelt vonalvezetése alkalmassá teszi arra, hogy a környezetet képező — meglehetősen szögletesen geometrikus — építészeti tér feszültségeit feloldja. A művésznek — mint mondotta — fontos törekvése volt az, hogy a szobornak felülnézete is legyen, hiszen a környező toronyházak ablakaiból rálátás nyílik a műalkotásra.
A tegnap délutáni avatóünnepségen igen sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, még többen voltak azonban a szobor talapzata körül egybegyűlt érdeklődők.
A kísérleti jelleggel készült, két és fél hónap alatt kivitelezett betontérplasztika avatóünnepségének résztvevőit Éliás Imre, a Siklósi Alkotótelepek Irodájának helyettes vezetője köszöntötte, utána pedig Gőmöri János, Pécs város főépítésze méltatta az új műalkotás jelentőségét városképünk újabb jelentős gazdagodása szempontjából. Elmondta, hogy a siklósi alkotótelepek jól és hatékonyan kapcsolódtak be a képzőművészeti világhét gondolatkörébe.
Az idén elkészült műalkotások mindkét művésztelepen nagyban elősegítették az építészet, valamint a képző- és iparművészet egymáshoz való közeledését. Köszönetét mondott mindenekelőtt — a szobrot ajándékként a városnak adományozó — művésznek, a művésztelepek vezetésének és mindazoknak, akik lehetővé tették a műalkotás felállítását.
Ezután Kígyós Sándor átadta a szobrot Pécs város Tanácsának, amelynek képviseletében Schenk János közművelődési csoportvezetője vette át a művet.
Az ünnepségen jelen volt Komlódi Józsefné, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese és Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese. B. K."

---