Magyarország első nyilvános könyvtárának alapítója volt Klimó György pécsi római katolikus püspök, aki végrendeletileg meghagyta, hogy végső nyughelye a Székesegyház Corpus Christi kápolnájának déli, leckeolvasó oldalán, jeltelen sírban legyen. Az utódok azonban az 1780-as évek elején azonban mégis elkészíttették mellszobrával díszített síremlékét. A mai helyén, a Klimo Könyvtár lépcsőházában kialakított helyén a kiállított epitáfium fölött a könyvtáralapító püspök domborműves mellképe látható, amely korábban a síremlék szerves részét képezte. A mellszobrot a síremlék fölött két géniusz tartotta, akiknak egyike a kép felé egy tükröt tartott, ez ma már nincs meg. A domborművet egy feldarabolt római márványszarkofágból Giuseppe Antoni Sartori dél-tiroli szobrászmester faragta ki. Az 1882-ben történt nagy átépítéskor a székesegyházból raktárba került, majd 1899-ben a Szepessy-féle könyvtár Lapidáriumába a Püspöki Palotába; majd innen jelenlegi helyére 1924-ben.^[1] A síremlék készítésének idejét Romváry Ferenc 1782-re teszi.^[2]

---