Muszorgszkij az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége.
Elsősorban dalairól és operáiról ismert. Ő alakította meg az „orosz ötök” zeneszerzői kört, amelynek célja az orosz nemzeti zene megerősítése volt. (Tagjai: Milij Alekszejevics Balakirev, Modeszt Petrovics Muszorgszkij, Alekszandr Porfirjevics Borogyin, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, Cezar Antonovics Kjui). Legismertebb műve A Borisz Godunov. Művészeti hatása a modern zenei realizmus megalapozása.
"Az Operaház első szobrai a megnyitás előtt három évvel, 1881 szeptemberében kerültek fel a színház homlokzatának felső párkányára. A báró Podmaniczky Frigyes intendáns elnöklete alatt összeült szoborbíráló bizottság választotta ki a megörökíteni kívánt 16 zeneszerzőt és kérte fel a kor legkiválóbb szobrászait a munkára. A komponisták listája mai szemmel furcsának hat. Guido d’Arezzo, Palestrina, Jacopo Peri, Orlando di Lasso, Pergolesi, Lully, Cherubini, Spontini, Haydn, Gluck, Mozart, Beethoven, Weber, Meyerbeer, Rossini és Wagner képmását a kor jó nevű szobrászművészei faragták ki. Az akademizáló stílusú alkotások anyaga azonban nem bizonyult időtállónak, s az évtizedek során szétmállottak. 1939-ben, miután egy szobor lezuhant a magasból, az összeset eltávolították. Pótlásukra csak évtizedekkel később, 1966 decemberében került sor. Ekkor az eredeti szobor-ciklus számos tagját más zeneszerzőkre cserélték, különös figyelemmel a baráti országok operaszerzőire."
"A rekonstruálhatatlanná kopott első ciklusból okulva immár felirattal is ellátott szobrok kronologikus rendben sorakoznak egymás mellett. Balról jobbra: Monteverdi (Ispánky József), Scarlatti, Gluck (Győri Dezső), Mozart, Beethoven (Marton László), Rossini, Donizetti (Tar István), Glinka, Wagner (Mikus Sándor), Verdi, Gounod (Pátzay Pál), Bizet, Muszorgszkij (Várady Sándor), Csajkovszkij, Moniuszko (Antal Károly) és Smetana (Ispánky József)"

---