Domdorműves emléktáblát avattak 2023. március 6-án Budapesten, Markovits Iván (1838-1893) tiszteletére, a róla elnevezett utcában. A magyar gyorsírás megteremtőjének domborműve körül gyorsírásos szöveg látható, stílszerűen. Az emléktáblát a Budapest I., Batthyány téri vásárcsarnok épületének a Markovits Iván utca felöli sarokrészén helyezték el.

Az emléktábla alkotója Kampfl József szobrászművész. „Az I. kerületi Önkormányzat által szervezett avatóünnepségen a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége is részt vett.”

Markovits Iván életéről, tevékenységéről olvashatjuk:„A magyarországi gyorsírás szervezett alapjainak megteremtője, a Gabelsberger-féle gyorsírási rendszer átdolgozója (Gabelsberger–Markovits-féle levelezési gyorsírás), s az új rendszer megjelentetője (Gyorsírászat, 1863). Élete végéig az új rendszer továbbfejlesztésén fáradozott, alapítványt hozott létre gyorsíróversenyek támogatására, kiadványok megjelentetésére, saját gyorsíró irodát is fenntartott, amely az általa szervezett országos gyorsíró tanfolyamokat is szervezte. Magyarországon először tanított egyetemen gyorsírást (1872–1875: Pest).” ^[1]

A Budavári Önkormányzattól, kérésemre a következő információkat kaptam messenger-üzenetben:
"Az emléktábla Kampf József (1939 – 2020) szobrászművész egyik utolsó alkotása, amit a Budavári Önkormányzat megrendelésére készített 2019-ben. A táblán gyorsírással szerepel Gárdonyi Géza „A gyorsírás” című verse."

Ennek hatására megkerestem a nevezett verset:

Gárdonyi Géza: A gyorsírás

Minő eszme! Dicső isteni gondolat!
Lekötni a tűnő eleven hangokat,
melyek alig jöttek a szónok ajkára,
S szétoszlottak, mint ködben a pára.

Most a szó, amint száll, s tűnni kezd, enyészvén
Árnyéka ott marad a gyorsíró íven:
A lángész tüzének nem hal el szikrája,
Sok ezredév szíve fog felgyúlni nála.

Ide is, oda is egy-egy görbe húzás,
És előtted fekszik a csodás gyorsírás.
Alig néhány jegyben kurtavasra verve
A szökevény szavak elcsípett serege.^[2]

---