Ennek a kis méretű címernek kultúrtörténeti jelentősége van. A magyar egyháztörténettel foglalkozók gyakran emlegetik a "Kazó féle vizitációkat".
Kazó István életrajzában több adat is bizonytalan. Szombathelyen született 1655 - 1658 körül. Teológiai tanulmányait Győrben majd Bécsben folytatta, 1680-an Grazban doktori címet szerzett. Vasvári prépost és kapornaki apát volt, de egy időben a szombathelyi városplébánosi tisztséget is betöltötte. 1696 júliusa és 1697 februárja között végiglátogatta az akkor még a mainál jóval nagyobb területű győri püspökség plébániáit, a templomok állapotáról, javadalmairól részletes feljegyzést készített. Ez összesen 663 helyszínt jelentett. Ezek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek a nyugat-dunántúli települések történetének fontos dokumentumai.^[1][2] 1700-tól pécsi nagyprépost, 1702-ben belgrádi címzetes püspökké nevezték ki, de ebben a tisztségében XI. Kelemen pápa nem erősítette meg. Súlyos konfliktusba került Nesselrode Ferenc pécsi püspökkel, aki elfogatta és börtönbe záratta.^[3]
1721-ben, "útban Szombathely felé" halt. Halálának helyszínét az egyes források eltérő módon adják meg: "Szombathely közelében", illetve Pécsen.
Szombathelyen a Székesegyházi főplébánia épületét (a mostani épület elődjét) Kazó ajándékozta a plébániának. A régi épületet, amely 1779-ben leégett, Melchior Hefele tervei szerint építették újjá. ^[4]

---