Kosztolányi Dezső, "(Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja." ^[1]

Mivel szülőháza már nem áll, így a Svetozar Marković Gimnázium (az egykori Községi Főgimnázium) épületén a valamikori igazgatói lakás falán, domborműves tábla hirdeti Kosztolányi emlékét. Az emléktáblát a városi tanács és az akkori magyar polgármester kezdeményezésére állították születésének 108. évfordulója alkalmával. Almási Gábor a városban élő, és alkotó szobrászművész készítette a bronz arcképet. ^[2]
A fehér márványtábla felső harmadán középen látható a nyitott tenyérnyi bronz relief, alul három nyelven emlékező szöveg olvasható. A sarokban az avatás dátuma a másikban az adományozó neve olvasható.

Előzetes: "Szabadkán Kosztolányira emlékeznek
A rendezvénysorozat március 29-én délelőtt Kosztolányi Dezső mellszobrának megkoszorúzásával kezdődik, majd leleplezik az ez alkalomból a gimnázium épületén elhelyezett emléktáblát. " ^[3]

Avatása: "A Kosztolányi Dezső születésének évfordulójára szervezett ünnepségen - melyet szülővárosában, Szabadkán emléktábla leleplezéssel, kiállítással, tudományos tanácskozással és a diákok nyelvi vetélkedőjével tettek kétnapossá - beszédet mondott Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke. " ^[4]

Az emléktábla állítása nagy vihart kavart, az akkor már több mint 14 százalékban szerb lakosú Szabadkán, első este megrongálták a táblát, erről bővebben olvashatunk a mellékelt forrásban. ^[5] Sajnos mind a mai napig céltáblája a rongálóknak, ez látható a képeken is.

Megrongálták: "Kinek vétett a Kosztolányi- emléktábla? - tette fel a kérdést ez év április 14-én az újvidéki Magyar Szó azt követően, hogy előző nap éjjel ismeretlen tettesek autólakk sprayvel befújták a feliratok egy részét. A cirill betűs szerb szöveg érintetlen maradt, a magyar nyelvűre kérdőjelet rajzoltak, a horvát szöveget pedig lefedték, akárcsak a háromnyelvű aláírást, mely szerint a táblát a város polgárai helyezték el.“ „Az emléktáblát ez év március 29-én leplezték le... a szabadkai gimnázium épületén, azon a helyen, ahol családja élt. Elhelyezését óriási viták előzték meg, egyrészt Kosztolányi magyar volta, másrészt az említett feliratok miatt, egyesek szerint ugyanis minden, ami horvát, az fasiszta és usztasa, s nem tudnak kibékülni a gondolattal, hogy miközben a gyakorlatban egyre inkább a szerb nyelv és a cirill írás hódít teret hivatalos nyelvként és írásként, addig Szabadkán három nyelvet és két írást vezetett be az önkormányzat.“ "^[5]

---