Fóth Ernő festőművész Szombathelyre kettő hatalmas nagy gobelint is tervezett. Az egyiket a Hotel Claudius részére 1972-ben. A szállóban 2008-ban jártam először, majd azt követően nagyon sokszor megfordultam ott, de akkor még nem voltam tagja a Köztérképnek, simán elsétáltam mindenféle alkotás mellett, anélkül, hogy feltűnt volna. Mire eljutottam eme gobelin "köztérképezéséhez" a hotel sajnos bezárt. ^[1]

De egy picit visszakanyarodnék a történetben és a kályhánál kezdeném, mi is az a gobelin?

"Ez a szövött falikárpit technika Franciaországban született meg, ahol is a Manufactures des Gobelins - a Gobelins-fivérekről elnevezett kézművesműhely - kezdte először, magas művészi fokon készíteni a királyi, főúri paloták számára, a rideg falak ellenébe meleget hozó kárpitot, s készíti ma is, mint állami műhely.
...
A huszadik század felfedezte azt, amit a tizenhetedik már tudott: a kárpit melegségét, emberközeli, szelíd hangulatot hordoz, riasztó kőrengeteget - legyen az háromszáz éves kastély vagy vasbetonkolosszus - emberi környezetté varázsol.
Ezek az értékes munkák festőművészek, textilművészek tervei alapján készültek, legtöbbször hatalmas méretben. A gobelin technikájával ugyanis bármit meg lehet szőni! A felvetőszálak, a lánc-fonalak 1 centiméteren belüli sűrűsége (3-as, 4-es, sőt 7-es „felvetés”) aprólékos motívumot is létre tud hozni. Ám a festménynek másfajta törvényei vannak. Ahhoz, hogy a kárpit önmagához hű legyen, hogy valóban textil szülessen, tervezőjének tisztában kell lennie sajátos törvényeivel. A kárpit, a gobelin lágy felület, puha tapintású, kontúraiban soha nem kemény, éles, a gyapjúfonal puhasága, szelíd szöszei is melegséget sugallnak."

"Kompozícióját tekintve ez is centrális elrendezésű, mely akárcsak a matematikában az x és y koordináta, négy mezőre osztja a képet felülről lefelé és balról jobbra húzva vonalakat. A bordűr felső része alatt az 1791-ben megjelent rézmetszet alapján egy stilizált látkép foglal helyet, valamint a Colonia Claudia Savaria felirat látható, mely a Claudius császár által i. sz. 43-ban történt városalapításra utal. A kárpiton Pannónia megannyi római építészeti eleme, mint pl. egy aquedukt, különböző oszlopfők, szobor, felirat és faltöredékek láthatók, mint pl. a fülkében álló Vénusz Pudica vagy egy szép ívű amfora. A római harcosok attribútuma, a kerek, tüskés pajzs is helyet kapott felül középen. Ezenkívül a vidámságot és a bohémságot a bordűrben megjelenített szőlőlevelek és -fürtök jelzik, melyek Bacchus-kultuszra és a táj bőségére is utalnak egyúttal. A bal alsó csücsökben a bordűrben, egy medalionban az 1970-es dátum, míg jobb oldalon szintén egy medalionban a Fóth feliratú szignó bújik meg. Érdekességképpen meg kell említeni, hogy a munka közepén ezenkívül még egy vonós hangszer is látható. Talán a jelenkori Szombathely városában 1967 óta zajló Bartók Fesztiválokra utalt volna a szerző? Talán itt is a múlt és a jelen szerves összekapcsolódását és egymás mellett élését jelenítette meg Fóth Ernő ebben a több mint 16m2-es óriás munkában."^[3]

Nagyjából jó egy hónappal ezelőtt jártam az évekkel ezelőtt nagyhirtelen bezárt hotel közelében - mely azóta sem nyitotta újra kapuit. Az üvegajtón, ablakon benézve a falfelület - melyen a hotel képein még fakeretben látható a gobelin - teljesen üres volt, az alkotásnak hűlt helye.

Bátorkodtam telefont ragadni és felkerestem fenti sorok szerzőjét, Cebula Annát, aki a Szombathelyi Képtár igazgatója. Elmondta, hogy a hotel bezárását követőn sajnálatos módon a gobelin eltűnt a falról és jelenlegi helye ismeretlen.

---