Sopron - Civitas Fidelissima, azaz a leghűségesebb város ^[1]
A Hűségkaputól, Sopron jelképétől a Tűztoronytól egy kőhajításnyira találjuk a Szent György templomot.
Építése 1393-ban kezdődött.^[2]
IX. Bonifác pápa 1398-ban, mint felépült kápolnát említi, melyet Schmuckenpfennig János és nővére építtetett Szent Margit és Szent György tiszteletére.^[3]
Jóval később az evangélikusoktól visszaszerzett templomot 1674-ben Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta. Szent György utcai homlokzata 1714-re készült el, amely „a jezsuiták római főtemplomának, az Il Gesúnak a hatását erőteljesen tükrözi. (…) A jezsuita rend feloszlatása után 1773-ban a templomot a Társaskáptalan kapta meg.”^[2]
Ekkortól hívják Dómtemplomnak.

A két bejárat között nyíló köríves záródású kagylódíszes fülkében a Megváltó Krisztus életnagyságú szobra áll. A homlokzat szoborfülkéiben Szűz Mária és Szent József látható. Mindhárom szobor 1716-ban készült.^[2] (Lásd: kapcsolt műlapok)

A kapuzatok fölötti gótikus domborművek a templom építésével (1398) egyidősek, mindkettő a Sárkánnyal folytatott harcot, Szent György és Antiochiai Szent Margit küzdelmét ábrázolja.
A homlokzat bal álló gótikus fülkében Antiochiai Szent Margit restaurált, de töredékes alakját látjuk.
A vértanú szűz életét csak legendákból ismerjük. Diocletianus császár idejében (307) szenvedett vértanúhalált.^[4]
Az Érdy-kódexben olvasható jelenetet elevenedik meg a domborművön: „És íme megjelenék ő előtte egy nagy kegyetlen sárkány, ki mikoron őtet el akarná nyelni, szent keresztnek jegyét veté reá, és ottan elenyészék.” (…)
„Margit tisztelete hazánkban különösen II. András keresztes hadjárata után lendült föl. A király a Szentföldről szentünk ereklyéjét, éspedig fejét, koponyáját is magával hozta és a szepesi prépostsági templomnak ajándékozta, ahol máig tisztelik. Margit hallatlan Árpád-kori népszerűségére jellemző, hogy a Patrona Regni megtisztelő címet is elnyerte. Föltételezhetjük, hogy IV. Béla nemcsak jámbor megfontolásból, hanem szakrális névmágiából is szándékosan választotta a tatárjárás rettenetei között újszülött kislányának, a majdan szintén szentté leendő Margitnak védőszentjéül.”^[4]

A sárkányölő szűz emlékezetét őrzi a Sopronhoz közeli Szent Margit, Margita később Szentmargitbánya (ma Sankt Margarethen) helynév is.^[5]

---