Az elsők közé tartozik ez a kútszobor, amit Köztérképes pályafutásom során kerestem, de nagy csalódás ért, nem találtam meg. Pedig úgy az alkotó neve, mind a téma – nomeg a Phönix-ház közelsége alapján úgy képzeltem, megyek, fotózok és egy szép szobor bemutatására lesz alkalmam.
Ám nem találtam a helyén. Ott, ahol még ma is látszik, hogy egy elhagyatott szökőkút van "újrahasznosítva", beültetve növényekkel. Kerestem az "illetékest", úgy gondoltam, ez adja magát. Végül a gondnokkal beszéltem, aki nagyokat legyintett. Ó, az már rég nincs ott, még az ostrom alatt pusztult el!
Arra a kérdésre, nincs-e valakinek fotója az egykori állapotról, újabb legyintés volt a válasz. Az a korosztály már kihalt, nincs fotó! Hittem is, meg nem is, az eredmény nulla (nem csöngethettem be az óriási háztömb minden lakásába).
Azóta sok változás van az információk elérhetőségében, de sajnos, nem jutott eszembe a régi restancia. Most viszont csatlakoztam egy Fb-csoporthoz: Angyalföld régi képeken, ahol a meglehetős friss posztok között éppen egy, az aktot mutató fotót találtam. Végigtallóztam a tiszteletreméltó alapossággal megadott forrásokat, így több fotó is adódott. Sajnos, nem túl jó minőségűek, reménykedem, hogy előkerül még néhány.
Az épületegyüttesről: "...az ún. Phönix-ház, a Pannónia, a Katona József, a Tátra és a Phönix (Raoul Wallenberg) utca határolta telektömbön a Phönix Életbiztosító Társaság és az érdekeltségébe tartozó Turul Magyar Országos Biztosító Intézet megbízásából, Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján 1928–1929-ben keretes beépítéssel épült bérházegyüttes..."^[1]
Kiemelkedő szerepe van a kert tervezőjének, Jonke Kálmánnak, ill. cégének, aki az akkori modern kertépítés technikájának minden lehetőségét kihasználta az épülettömbök által közrezárt kert parkosítási munkálatai során.^[2]
És akkor most itt állok az információdömping közepén – kevés fotóval, de még kevesebb konkrétummal a szobrot illetően. Annyi, hogy a ház átadásával a szökőkút és dísze, az aktot formáló szobor a kertben állt, alkotója Körmendi Frim (Frimm) Jenő.^[1] "A bérpalota belsejében gyönyörű park díszeleg szökőkúttal — a nagy bérház-kolosszus tüdeje. "^[2]
Sorsa ha nem is pontosan, mégis ismertnek mondható. A 2005-ben megjelent cikk fogalmazása szerint:
"...ez egy ház, egy kerttel, aminek közepén még látszik az egykori szökőkút nyoma, ha tetejéről a szobrot már el is sétáltatta a valami csibészben manifesztálódó mellékvihara a történelemnek."^[3]

---