Az alkotást Komárom belvárosában, a Jókai tér közepén állították fel, az író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. A kerek oszlop talapzaton kapott helyet a komáromi születésű Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó” mészkő mellszobra, amit Szandai Sándor szobrászművész készített.

A hetvenes évek elején térrendezés miatt lebontották a szobrot, és a tér jobb szélén állították fel újra. (1975-ben készült légi felvételen már az új helyén áll.)

"Jókai-szobrot állítanak fel Komáromban
Komáromban tervbe vették, hogy Jókai Mór halálának ötvenedik évfordulója alkalmából felállítják a nagy magyar író mellszobrát. A szobor megmintázásával Szandai Sándor szobrászművészt bízták meg. Az emlékművet előreláthatólag 1954. március 15-én leplezik le." ^[1]

"Így „született” a komáromi Jókai-szobor
Komáromban nemrég avatták fel Jókai Mór szobrát, amelynek alkotója Szandai Sándor szobrászművész. Az avatási ünnepségre a túlpartról. Csehszlovákia területéről is átjött egy küldöttség Beck főpolgármester vezetésével. Beszélgettünk Szandai Sándorral a Jókai-szobor születéséről.
— Mikor a pályázati megbízást megkaptam, először ismerkedni kezdtem a témával — mondja. — Minden hozzáférhető fényképet megkaptam a Nemzeti Múzeum mikrofényképtárából. Tanulmányokat készítettem róluk és közben, pihenő óráimban, majdnem minden Jókai-regényt elolvastam. Tudtam, hogy a köztudatban nem a fiatal Jókai él, de én az 1848-as idők forradalmár Jókaiját akartam megmintázni. Arckifejezésével, fejtartásával igyekeztem tehát kifejezni Jókai harcos kiállását.
— Először életnagyságban készítettem el a szobrot; az ember szeme ezekre az arányokra van beidegződve. Szükségesnek tartottam ezt a „kis“ szobrot a magam ellenőrzésére, nehogy a kétszeres életnagyságú szobor fejénél aránytalanságok keletkezzenek. A legnagyobb munka a szemkifejezés megtalálása volt. Éreztetni akartam, hogy ez a szelíd szem nemcsak a mesemondó szeme, hanem a távoli jövőbe is belelátó szem, azonfelül: kék szem is. A sötét és a kék szem közötti különbséget általában úgy érzékelteti a szobrász, hogy a sötét szemgolyót élesre mintázza, ezáltal az árnyékok keményebbek lesznek. A kék szemet lágyabb kontúrú, telítettebb formákra mintázza, így aztán az árnyék szelídsége fejezi ki a világos szemet. Jókai fejének megmintázása is érdekes feladatok elé állított. A fejét minden fényképen haj födi. Ez a haj azonban valahogy jellegtelennek tűnik nekem, majdnem azt mondhatnám: zavart. Bárdi Ödöntől tudtam meg, hogy Jókai érettebb korában ősztől tavaszig parókát viselt megfázás ellen. Én tehát haj nélkül mintáztam meg fejének hatalmas boltozatát, amelyet a halotti maszkján tanulmányozhattam.
— A munka annyira érdekelt, hogy a szobor születésének első pillanatától a befejezésig, a kis agyagmodelltől a kőszoborig fényképsorozatot csináltattam a munka minden szakaszáról. A követ is magam faragtam, végigkísértem a szobrot azon az úton, amely az agyagtól elvezetett a kőtalapzatig..." (Művelt Nép, 1954, április 25.) ^[2]

---