A "modern egyházépítészet diadala" néven említik a Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján épült, 1942-ben a Szentlélek tiszteletére felszentelt templomot. Építéstörténete részletes leírását ld. a forrásokban. ^[1][2]
A tágas főhajót hat-hat pillér határolja, egyben szakaszokra osztja. A tengelyekben a "Szentlélek hét ajándéka" üvegablak-sorozat alkotásai láthatók. A templom szerkezetét követő vasbeton pilléreken egy-egy szobrot helyeztek el. ^[1]
A templombelső díszítő alkotásai folyamatosan készültek, megközelítőleg a század végéig. A felkért művészek névsora az igényességet bizonyítja. A pilléreken álló szobrok különböző szenteket ábrázolnak. ^[2] A sorfalként kétoldalt álló alkotások 1998 és 2002 között készültek,^[3] Vida Zoltán alkotásai.
A sorban első szoboralak Marillac Szent Lujzát ábrázolja, akit nemesi származás, értelmesség és szépség jellemzett. Ezek alapján előkelő hely és nagyvilági élet illette volna meg Párizsban. Mégis "a szegények, elhagyottak, nyomorultak világában" kapott helyet. ^[4]
Marillac Szent Lujza a szociális munkások védőszentje, akinek emléknapját május 9-én ünneplik. Páli Szent Vincével együtt alapították meg az irgalmas nővérek rendjét. Életében különleges kapcsolatot jelentett a misztika és a szociális érzékenység. A Magyar Kurír cikkében olvasható élettörténete.
Mivel jelentkezését a kapucinus rendbe elutasították, egy házasság felé terelték, ami meg is valósult. Koraszülött gyermekük károsult, speciális gondozásra szorult.
Férje 9 év után megbetegedett, amiben Lujza Isten büntetését látta. Szíve szerint az apácákhoz menekült volna, de egy látomás hatására férje mellett maradt. „Rádöbbentem, hogy a férjem mellett kell maradnom..., de eljön az idő, amikor szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat tehetek...." Ugyanakkor a látomás egy újfajta szerzetesközösség életét mutatta meg neki.
Nemsokára kötött barátságot Páli Vincével, hatására világossá vált számára, milyen szolgálatot kell választania. Miután megözvegyült, átadta magát önkéntes szerzetesi életének – egy kis lakásban, Párizsban. Örök özvegységi fogadalma mellett végezte a szociális, karitatív szolgálatát. Ez vezetett oda, hogy Páli Vincével megalapították a Szeretet Leányai Társulatát, vagyis az irgalmas nővérek rendjét. Tevékenységüket, a rend szemléletének részleteit ugyancsak a forrás cikkben olvashatjuk. ^[5]

---