A késő gótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. A Szent Katalin templom 1488–1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak. 1776-ban a templomhoz a Nepomuki Szent János kápolnát építették hozzá. A templom alatti kriptában Selmecbánya egykori polgármesterei és meghatározó polgárai nyugszanak.
A templom 15. századi berendezéséből egy kereszt, Szűz Mária késő gótikus szobra és a keresztelőkút maradt fenn.
Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára. A régi oltár Szent Barbara és Szent Katalin szobra a helyi galériában található. Az eredeti oltár képei is elkerültek a templomból. A Királyok imádása-jelenet a lille-i Musée des Beaux-Arts tulajdona, a Mária látogatása Erzsébetnél című kép a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van, négy kép az esztergomi Keresztény Múzeumban látható.
Mivel a templom a további évszázadok során többször"gazdát" cserélt, volt evangélikus, és református is, eredeti berendezéseit szétszedték. Az eredeti szobrokból, ma csak a Holdsarlós Madonna látható a templomtérben. Sajnálatos, hogy szerkesztői döntésre a magyar vonatkozású templom üvegablakairól szóló műlapokat nem engedték megjelenni...Pedig a magyar művészettörténet egyik jelentős szakrális teréről van szó. Egy időben a harmadik legnagyobb magyar város volt Selmecbánya.

"A főoltár mellett áll az 1506-ban faragott Holdsarlós Madonna 222 cm magas szobra a régi főoltárról, Mária a holdsarlón áll, pompásan redőzött ruhában, melyet két angyal tart."
Lábainál a két donátos arcképét lehet felismerni.
Művészeti lexikon: "MS mester címszó: ...a régi magyarországi festészet legkiemelkedőbb alakja...
A képek a selmecbányai Szt. Katalin templom hajdani főoltárának szárnyai. Szekrényszobrai közül a Madonna, Katalin és Borbála stilárisan oly szorosan kapcsolódnak a képekhez, hogy terveik kétségtelenül MS mestertől származnak...
A magyar kutatás hitelt érdemlően foglalt állást a táblák magyar eredete mellett. A selmecbányai eredetre Genthon István mutatott rá,...
Kutatásainak eredményét az újabb szakirodalom is elfogadta."

---