A múlt héten a szomszédos Fiumei úti temető egy nagy értékű síremlékéről, Sidló Ferenc alkotásáról készült műlap. A családi szálakat bogozva jutottam el oda, hogy Sváb Erna tragikus halálakor édesapja már bő 20 éve nem élt és itt, a Salgótarjáni úti zsidó temetőben nyugszik. ^[1] Jutott eszembe, hogy néhány síremlék várakozik innen és történetesen ebből az egyik, ha nem is az apa, de Sváb Lajos, az ő testvére és felesége számára készült.
Gavosdiai Sváb Sándor (1859–1912) diósjenői földbirtokos ^[4] és felesége, gavosdiai Sváb Sándorné báró cetei Herzog Irén (1867–1959) nyugszik abban a kriptában, amit Lajta Béla tervezett, méghozzá széleskörű tehetsége révén, mint képzőművész a teljes síremléket, annak díszítő domborműveivel együtt.
Lajta Béla több szálon kötődik ehhez a temetőhöz. Részint mivel ő tervezte a kapuépítményt is – a hozzá tartozó gondnoki lakással, ill. a szertartástermet ugyancsak. Neve fémjelzi a ravatalozót is, bár ennek ma már csak a falai vannak meg – fedetlen, szomorú látvány.^[2] Ennek részleteit itteni síremlékeket bemutató korábbi műlapokon részleteztem (most kapcsolom).
Lajta Béláról írják temetőművészeti munkássága kapcsán: "Sírboltjain és mauzóleumain... Lajta összhangba tudta hozni a tradíciókat, a reprezentatív igényt és a maga teremtette új formanyelvet. A Salgótarjáni utcai temetőben ezt igazolja... Sváb Sándor 1913 körül épült mauzóleuma is. "^[3]
A kripta domborművei a Lajta féle motívumkincsből, annak variációiból adódnak, ami egyrészt ornamentális elemekből áll, de gyakran láthatók urnák, korsók – ezekből elágazó növényi minták és ezek közt megbúvó madárkák, amik ugyanakkor az emberi élethez kapcsolódó, azt megjelenítő jellegzetes szimbólumok.

---