Keszthely környékén az 1800-as évek közepéig jórészt két neves kőfaragó műhelyéből kerültek ki az útmenti keresztek, szobrok: Zitterbarth Józseféből és Kugler Mihályéból. Mindkét mester egyéni stílusjegyek alapján alkotott. Mind a korpusz, mind a Szűzanya ábrázolása eltérő. A türjei útmenti kereszt jó állapotban megmaradt, így jól megfigyelhetőek rajta az alkotó, Kugler Mihály sajátos ábrázolási módszerei.
"A Kugler-műhely Mária árbázolása méltóságteljesebb, mint a Zitterbarth-műhelyé. Leg­több esetben Mária összekulcsolt kézzel áll és feltekint a feszületre. Ruhájának redői si­mán hullanak alá, fátylának egyik szárnya karja fölé gyűrődik. A kereszt szárai kezdet­ben egyenesek, 1838-tól háromkaréjosak. A feszület a halott Krisztust árbázolja, tövis­koszorús feje jobb vállára hanyatlik. Szem­éremkendőjét zsinór tartja, jobb combja fedetlen. Lábfejeit egy szeggel szegezték fel a keresztre.
A Kugler-műhelyben nagy gondot fordí­tottak a kidolgozásra. A felületek simára csiszoltak, a méretek arányosak." ^[1]
A türjei kereszt 1830-ban készült, a feszület szárvégei egyenesek, a talapzaton már nem olvasható semmilyen felirat.

---