A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület domborműves emléktáblát állítatott a ma Járási Kormányhivatalként funkcionáló, az egykori első megyeháza épületére. 1925-ben épült neoklasszicista épület két év után községháza lett, itt gyűjtötték össze azt a 729 embert, akiket kényszermunkára köteleztek a II. világháború után.^[1] Ezen elhurcoltak emlékét őrzi ez az emléktábla, amelynek domborművét a városban élő finn szobrásznő készítette. Az általa ábrázolt hat alak szögesdrótok és rácsok mögött áll, a két női alak egyike arcát kezeibe temeti, a másik fejét lehajtja; míg a kompozíció kucsmás férfi alakjai hallgatagon néznek a fogságból.

---