1990. október 23-án, gyászmisét követően került sor a "megkésett emlékmű" avatására. A polgármester asszony beszéde után következett az ökumenikus felszentelés. Ezt követte az emlékmű koszorúzása, amikor az intézmények, pártok képviselői és a hozzátartozók helyezték el kegyeletük jeleit.^[1]
A bronzból készült emléktábla-együttest, amire felkerültek a második világégésben elhunytak nevei, a katolikus templom falán helyezték el. Készítője Meszes Tóth István. ^[1][3]
Az alkotó köztéri művei között /ha jól értem/ az újszászi emlékmű két soron szerepel, az egyik mint "emlékmű" (lényegében az elhunytak neveit tartalmazó táblák), míg a dombormű a Katonasirató címet viseli. ^[6] A dombormű egy beszédes jelenetet ábrázol. Az előtérben egy hősi halott fekszik, mögötte a közösség tagjai – főleg nők, de köztük egy bajszos férfi is – mintha siratóasszonyok csoportja lenne, de mégis eltérő módon gyászolják őt és háborúban elhunyt társait. Neveik az alsó táblákon szerepelnek. Eredetileg nem volt ismert valamennyi név, a táblák időközben gyarapodtak, 2005-re 104 ismert név volt. Az emlékművet rendszeresen koszorúzták, amire az évi Hősök napja alkalmából, a szentmisét követően került sor. ^[2]
Az emlékmű darabjait két lépésben ellopták. Az első "csonkítás" után a nagyközség gyűjtést indított, de hiába pótolták a hiányt fekete márványtáblával, 2011-ben a maradékot is ellopták. Így újabb gyűjtést kellett indítani.^[4] A pótlásra készült egyszerű táblát 2012-ben, a Hősök napja alkalmával pótolták és ünnepélyesen felavatták.
A beszédből: „Az emberi gyarlóság újabb, ...felfoghatatlan mélységbe süllyedt. Ismeretlenek lefeszítették és ellopták a katolikus templom faláról a II. világháború újszászi áldozatainak emlékére emelt maradék... bronztáblákat... Azoknak a kegyeletét sértették meg, akik életüket áldozták Magyarországért, hazánkért..." ^[5]
Ahogy a kapcsolt lap mutatja, az emlékmű egy példányát Vépen ugyancsak 1990-ben helyezték el.

---