Tóth Istvánnak a Fiumei úti temetőben lévő Pietàja 1923-ban készült. ^[1] A Képzőművészeti Bizottság 1923 október 10-i ülésén a szobor elhelyezésével kapcsolatban több elképzelés is megfogalmazódott. Végül egy albizottság kiküldéséről határoztak, amelyik helyszíni szemle után hozta meg a döntést. ^[2] A magánépítési albizottság az 1923. október 22-i ülésén úgy határozott, hogy a legmegfelelőbb elhelyezés az volna, ha a szobrot "az igazgatósági épület melletti háromszög alatti kis téren helyeznék el, szemközt a kápolnával".^[3] A szobor felállítására 1924-ben került sor. ^[4]
Tóth István 1985-ben megjelent tanulmánya az 1923-ban készült alkotást másolatnak tekinti. ^[5]
Ács Pál a Tóth István és Foerk Ernő munkásságáról szóló írásában (Tóth István tanulmányára hivatkozva) azt özli, hogy temető főbejáratával szemben álló Pietà az 1905-ben Nagyváradra készült alkotás másolata. ^[6]
A két mű valóban "szinte ugyanaz", de a fentebb fivatkozott jegyzőkönyvekben egyszer sem szerepel az, hogy egy másolatot állítanak fel. (A bizottsági üléseken Tóth István is részt vett.)
A képzőművészeti bizottság 1922. május 12-én döntött a szobor megvételéről, azt a műteremben meg is tekintették.^[7] (Itt valószínűleg a gipváltozatról volt szó, mert a következő évben az kerül szóba, hogy a szobor faragása folyamatban van. )
A valószínűleg az történt, hogy a Tóth István által készített gipszváltozat alapján a kőfaragók a szobrot kétszer készítették el, először 1905-ben, azután 1923-ban. (Tehát a szoborból két példány készült.)

Az eredetileg a bejárat közelében álló szobor később átkerült a 10-es parcellába. Arra, hogy pontosan mikor, nem találtam adatot.

---