A felsőcsernátoni Bod Péter nevét viselő Általános Iskola előtti téren áll a székely észjárású igazságkeresés egyik kiemelkedő, meghurcolt személyiségének Dr. Rákossy Árpádnak (1902-1972) a portrészobra. A falu szülötte ő, a trianoni trauma után került Budapestre, ahol elvégezte a jogi egyetemet. Dévaványán nyított ügyvédi irodát. A II. bécsi döntés után visszatelepült szülőföldjére Sepsiszentgyörgyön lett járásbíró. A román adminisztráció visszatérése után néhány évvel, 1948-ban visszatért Magyarországra. "Kecskeméten a Megyei Bíróság tanácsvezető bírója lesz 1950-ben. Ebben az időben a bolsevizmus szennyes áradata tetőzött a bíróságok táján is. A hatalom elvárta a bíráktól, hogy osztályharcos ítéletet hozzanak, ne tartsák be az esküjükben foglaltakat, hagyják figyelmen kívül a Mózes V. könyve I. versében megfogalmazott, több ezer éves erkölcsi törvényt, miszerint ,,el ne ferdítsd az ítéletet, személyt ne válogass". Ezerre tehető azoknak a bíráknak a száma, akik nem voltak hajlandók az igazság helyett a hatalmat szolgálni, inkább elhagyták a pályát. Dr. Rákossy Árpád utolsónak maradt a vártán, tanúbizonyságot téve népe feltétlen igazságszeretetéről. Hű maradt esküjéhez (...)"-írja róla Fetési András budapesti tanár. 1950 őszén az ÁVH letartóztatta és a börtönben brutálisan megkínozták. Négy év hat hónap letöltendőt kapott egyébb mellékbűntetésekkel. 1956 tavaszán szabadult a márianosztrai börtönből. A kecskeméti konzervgyárban kapott kétkezi munkát.
"Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett. Beválasztották a munkástanácsba, a fegyelmi bizottság elnöke lett. Elfoglalják a párt- és szakszervezeti irodákat. Tiltakozott a párt szervezkedése ellen, a szakszervezetek eddigi munkásáruló tevékenységét élesen elítélte. Aláírást gyűjtött az egyik munkástanácstag szabadon bocsátása érdekében, akit ártatlanul tartóztattak le. A tanács ülésein szenvedélyes felszólalásaiban a kommunisták és a szovjet megszállókkal szembeni ellenállásra buzdított. Nem ismeri el a Kádár-kormányt. Minden törvényes hozzájárulást megszerez ahhoz, hogy megszervezze a politikai foglyok érdekvédelmi szervezetét a megyében. Az alakuló ülés november 4-ére volt kitűzve. Ekkor támadtak a szovjetek."- emlékezik róla Fetési András. 1959-ben újra letartóztatták és 4 év szabadságvesztésre itélték. A börtönévek után egyszerű, szegényes környezetben élhetett családjával. 1972-ben hunyt el és végakarata szerint holttestét hazahozták szülőfaluja temetőjében. Ezzel a gesztusával a székelyekhez való ragaszkodását is kifejezte.
1990-ben a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az ’51-ben az ellene és társai ellen hozott ítéleteket hatályon kívül helyezte. Ezután számos elismerésben részesült: a ’45—56 közötti politikai elítéltek közössége posztumusz a Szabad Magyarországért Érdemkereszttel tüntette ki, az 1956-os forradalom 50-ik jubileuma alkalmából a Sólyom László köztársasági elnök az ’56-os Emlékérmet és Emléklapot adta át tiszteletére, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége a Hazáért érdemkereszt aranyfokozatával kitüntetést adományozta. A Kecskeméti Megyei Bíróság épületében márványtábla örökíti meg dr. Rákossy Árpád nevét, emlékét.
Az itt bemutatott mellszobrát a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával, a családtagok jelenlétében avatták fel 2007 augusztusában.

---