Vértesi Arnold (Eger, 1834 - Budapest, 1911) író, újságíró. Fiatal korában Vajda János köréhez tartozott. Írói tevékenysége két városhoz, Debrecenhez és Budapesthez kapcsolódott, több lapnak is dolgozott. Realista stílusú novelláival és regényeivel keltett feltűnést. ^[1]
Síremléke egy allegorikus nőalakot ábrázol kezében virággal, feje körül dicsfénnyel.
Halálakor a Magyarország című lap így emlékezett meg róla:
"Vértesi Arnold irodalmi érdemei közt kiválóan jelentős az a működés, melyet az elnyomatás éveiben, a Bach- és Schmerling- konszakban fejtett ki. Akkoriban élcz-lapot is szerkesztett s a tréfa örve alatt sokszor igen merész dolgokat is megengedett magának s akárhányszor közel volt hozzá, hogy megnyíljanak előtte ama sötét várbörtönök kapui, amelyek annyi jelesünket némitották el.
Irodalmi érdemeit irodalmi társaságaink is méltányolták. A Kisfaludy-társaság már régen tagjai közé választotta, a Petőfi-társaságnak pedig alapítása óta tagja volt. Halála hírére az Akadémia épületére kitűzték a gyászlobogót, Berzéviczy Albert pedig, az Akadémia elnöke, nyomban intézkedett, hogy az elhunytat díszsírhelyre temessék el, amihez a tanács készséggel hozzá is járult." ^[2]
Síremlékének elkészítésével Lukácsy Lajost bízták meg, az avatást 1912 őszére tervezték. ^[3]
A Pesti Napló úgy tudta, hogy a három méter magas alkotás nőalakját a művész Vértesi elhunyt leányának arcképe alapján mintázza majd.^[4]

---