Valamikor, 2011-ben a véletlen (vagy a sors) összehozott Bartók Béla teljes alakos szobrával, ami a Zenetudományi Intézet kertjében állt, nem igazán felkínálva a publikumnak. Amikor a történetét kutatva újra beügyeskedtem magam az intézménybe, nagy élmény ért, mert magától az intézet – akkor már nyugalmazott – igazgatójától kaptam infókat egy beszélgetés keretében. Így tudtam meg, hogy eredetileg a Zeneakadémia előterében állították fel, méghozzá az ott látható csodás, szecessziós stílusban pompázó Zsolnay-kúton. Elképzelni nem tudtam! Az pedig külön bántott, hogy a szobor által ott töltött néhány évtized alatt én rendszeresen megfordultam ott, de egyáltalán nem tudtam felidézni.
A műlap elkészültekor írtam, mit nem adnék egy fotóért, ami eredeti helyén ábrázolja! Fénykép adódott az MTVA archívumban, ami viszont nem használható, de mégis infót ad: https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-aXg4YThSditnM2tUL3I0S2tDc1JPQT09 Már akkor felfedezhettem, a kerámiacsoda és a szocreál Bartók-ábrázolás kontrasztja nem annyira éles, mint képzeltem, mivel a kutat szemérmesen eltakarták.
Ajándék is érkezett időközben, Ády felajánlott egy fotót és a vele járó kép aláírást, ez adta a műlap magját.
A megbízás körülményeiről: Beck András egy időben kapott megbízást egy teljes alakos és egy mellszobor elkészítésére. Az alkalom a zeneszerző halálának 10. évfordulója, az előbbi a műlap tárgya, utóbbi a városligeti Müvészsétányra készült.
"A két remekmű méltán sorakozik Beck András eddigi műveihez. Az életnagyságú Bartók szobor érzékelteti, hogy a törékeny testalkatú Bartókban mennyi erő és művészi szuggesztió volt. A szobron Bartók keze külön tanulmányt érdemel. .." ^[1] Ugyanitt olvasom: a művésznek Bartók "ült" még a 30-as években, ő volt az egyetlen, aki abban az időben megmintázta a zeneszerzőt. Az is kiderült, hogy a két művész között "meleg barátság" alakult ki, míg Beck Bartók-rajongó lett.
A szobor sorsa a kapcsolt lapról ismert, ill. megismerhető. Közel 30 évig élt szimbiózisban a Zsolnay-kúttal, amikor megszületett a döntés, elszállították a Zenetudományi Intézetbe – előbb az Úri utcába, majd mostani helyére.

---