Zalaegerszeg patinásabb épületei a belvárosban, elsősorban a Kossuth Lajos utcában és annak környékén állnak. Ezek nagy része műemléki védelem alatt áll, mint például az ispotály, a kvártélyház, a levéltár épülete, az Arany Bárány szálló, illetve a Mária Magdolna plébániatemplom plébániaháza. Az 1763-ban épült plébánia 1936-ban bővült, ekkor építették a második szintet, amely neobarokk homlokzati díszeket kapott. ^[1]
Az épület nyugati szárnyának homlokzati domborművén a templom és a város védőszentje, Mária Magdolna látható ^[2], bal kezében kereszttel, jobb kezét óvón a középkori várat szimbolizáló épület fölé emeli, lábainál koponya, a bűnbánat jelképeként.
A plébánia a Modern Városokok Program keretében a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont projekt részeként újulhatott meg, 2018. január 30-án adták át a restaurált, modernizált épületet. A homlokzati címerdísz és az azt keretező növénymotívum is hangsúlyossá vált a felújítás után. ^[3]
A homlokzati dombormű tulajdonképpen egy címerdísz. Zalaegerszeg város mai címere a XIX. századi egyszerűbb címer, illetve a korabeli pecsétnyomatok alapján került kialakításra:
"A hagyományos pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét stilizált vár fölé nyújtja. A címerben szerencsésen ötvöződik a templom középkor óta hagyományos védőszentjének és a 16-17. századi végvárnak az emléke.
1247-ben már Mária Magdolna tiszteletére emelt kápolnája volt a településnek, és a 19. századi pecséteken félreérthetetlenül megjelenik a később is használt motívum: hosszú ruhás, kibontott hajú női alak. Jobb kezét védelmezően egy kis vár fölé tartja, vagy baljában vállára fektetve keresztet tart. Lábánál az egyes pecséteken korbács, másokon koponya látható." ^[4]

---