Régi terv volt az Ezredéves emlékmű "lecserélt" szobrainak felkutatása. Kilátástalannak tűnt, de szeretem a kihívásokat. A sülysápi raktár... szinte fogalom volt, ahová a Budapest Galéria kezelésében lévő alkotások kerültek, de az ottani látogatásomkor már megszűnt. Lendületet adott és nem kevés információt nyújtott N. Kósa Judit cikke, ami az év elején jelent meg. Így sem sikerült rögtön indulni.
Alig követhető ezeknek a szobroknak az útja. Még olyan hír is terjedt, Az Ezredéves emlékmű – Zala György óriás vállalkozása, ill. a készítésbe bevont neves szobrászok – habsburgokat ábrázoló szobrai megsemmisültek.
Az emlékmű részleteivel anno Neszták Béla (alapító tagunk) foglalkozott, történetének összefoglalóját egy blogbejegyzésben írta meg (kapcsolom).
Az uralkodók jobb oldali szobrainak sorát a habsburg uralkodók zárták: "...Hunyadi János, Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc József..."^[1]
"Közjáték": az 1919-es forradalom idején ezeket a szobrokat eltávolították a még készülőben lévő emlékműről.
1929-re kész lett az emlékmű minden alakja a domborművekkel együtt. Avatásukra csak a Hősök Emlékkövével együtt, "kapcsoltan" kerülhetett sor.
Az emlékmű létrejöttének hosszú folyamatát különböző események követték. 1944-ben a jobb szárnyat bombatalálat érte úgy, hogy romba döntötte azt. ^[3] A jobb szélen álló szobrok megsérültek, míg II. Lipót szobra megsemmisült. A politikai változások tükrében ezeket nem állították helyre, sőt, levették a két épen marad szobrot is. ^[4] A "habsburgok" előbb különböző fővárosi intézményekbe, majd a már említett sülysápi raktárba kerültek, annak 2005-ös felszámolása után pedig egy öntészet udvarára. Jelenlegi helyükre, a nem hivatalos "szoborgalériába" 2019-ben szállítottak öt szobrot, négy domborművet. Feltételek: "nem kell fizetni a tárolásért, viszont biztonságban vannak." ^[5]
I. Ferdinánd szobra azok közé tartozik, amik a bombatalálat után is helyükön maradtak, épen élték túl a "világégést". Az uralkodóról azt lehet kiemelni, hogy egyrészt szerencsés időben került trónra, hiszen a Habsburg-ház hatalma csúcspontján állt, ugyanakkor szinte vég nélkül küzdenie kellett a török térhódító szándékai ellen. Igaz, elég sok csatát elvesztett, de végül megakadályozta a törökök uralomba kerülését, amiben nagy szerepe volt az egri vár ellenállásának, a vár elleni ostrom kimenetelének. Ezzel összefüggésben a hozzá kapcsolódó, alakja alatt elhelyezett dombormű Eger ostromát ábrázolta. A domborművet az 50-es években méltó helyre, Egerbe szállították.
I. Ferdinánd alakja az uralkodót, a magyar és cseh királyt, német-római császárt ábrázolja, a forrás szerint későreneszánsz öltözékben ^[5], de készenlétben tartott kardja mindenképpen utal a harcban töltött életútra.

Kis híján lapzárta után: a szobornak van egy másolata, méghozzá Németországban, magántulajdonban. Sajnos, arról nem szól a műlap, milyen indíttatásból készíttette a másolatot éppen erről az alkotásról a tulajdonos. Történt ez 2010-ben (amikor nem-igen lehetett a szobrot megtalálni sem) az öntészet udvara közel veszélyhelyzetet jelent...

---