Rezi Fő terén egy 19. század eleji útmenti kereszt áll. Különlegessége a korpusz és a Mária dombormű mellett, a talapzaton helyet kapott Szent Vendel dombormű.
Magyarországra Szent Vendel tiszteletét német telepesek hozták el.
Az ír-skót nemzetségből származó királyfit apja a kereszténység iránti vonzalma miatt, büntetésből a nyája őrzésére rendelte, ami éppen az ellenkező hatást érte el. Vendel elhatározta, hogy elzarándokol a Szentföldre, és hat társával útnak is indult. Rómáig jutottak, ám innen a 600-as években elindult perzsa támadások miatt, visszafordultak. Vendel azonban vágyott az Istenben való szemlélődés, a remeteélet után. Trier közelében egy kunyhóban telepedtek meg, de időnként koldulni kényszerültek. Vendel egy időre elszegődött egy gazdához, annak disznóit, marháit, juhait őrizte. Több csodás esemény után remetének állt, hamar közösség szerveződött köré, és a hagyomány szerint 617-es haláláig a kolostor elöljárója volt. A fertőző betegségek, haszonállatok betegségeinek védőszentjeként tisztelik. ^[1]
Ábrázolásakor attribútumai a pásztorbot, tarisznya, butykos, lábai mellett borjú, marha vagy juh. A német származású kőfaragók a pásztorbot helyett lapáttal ábrázolták. Ennek oka, hogy a német falvakban a csordapásztor dolga a trágya összegyűjtése is. A Balaton-vidéken a 19. század első harmadától jelentek meg a Vendel szobrok, domborművek kereszteken, vagy önállóan. Ezek jó részén a szent lapátot vagy lapátvégű pásztorbotot tart a kezében. ^[2]
A rezi útmenti kereszten szent Vendel kezében lapáttal, pásztori viseletben jelenik meg. A kereszt 1813-ban készült, 1869-ben és 1919-ben újították. A feszületen a halott Krisztus, lába alatt "Ádám koponyája", a kereszt tövében pedig egy Mária dombormű látható.
A kereszt alkotója a keszthelyi kőfaragómester, Zitterbarth József. ^[3]

---