Az eredeti Kárpátok őre szobrot, Szeszák Ferenc alkotását az I. világháború második évében, 1915 augusztusában avatták fel Kolozsvár főterének közelében. Akkor amikor még bőségesen élt a remény afelől, hogy a háborút az Osztrák-Magyar Monerchia fogja megnyerni. Aztán a következő években másképp alakultak a dolgok: 1918 Karácsonyán a román katonák bevonultak Kolozsvárra (ami 1915 nyarán még elképzelhetetlen volt). 1919 elején a románok felgyujtották, elpusztitották a szobrot, melyben az ellenséget, a régi világrendet látták. A II. bécsi döntés utáni magyar visszatérést követően (1940) újra fel akarták állítani a magyar helytállást szimbolizáló emlékművet, de erre 1944 szeptemberéig, a román hatalmi rend visszatértéig nem volt kellő lehetőség.
Magyarországon a 2000-es évek elején bontakozott ki arra kellő szándék és lehetőség, hogy a Kárpátok őre szobrot újra elkészítsék. A kolozsvári eredeti műről fennmaradt számos fotó és képeslap alapján, ha nem is pontosan, arányaiban megfelelőképpen, de sikerült másolatokat létrehozni. Horváth-Béres János fafaragó készített el előbb két másolatot, az elsőt Szilvásváradon (2002), a másodikat Budakalászon (2010) avatták fel.
Erdélyben 2013-ig nem készült újabb Kárpátok őre szobor. Az itt bemutatott másolatot épp a Keleti Kárpátok vonulata alatt avatták fel, Csíkcsomortán kis székely falu főterén, 2013 júliusában. A szintén Horváth-Béres János által faragott részletgazdag alkotás civil szervezetek és az erdélyi magyar politikai tömörülések támogatásával állították fel. Az eredeti emlékműnél is meglévő fedélépítményt itt Székely Csaba és Török Csaba fafaragók készítették el. A talapzattal együtt a teljes alkotás magassága eléri a hat métert.
E szobor felavatása után még készült egy negyedik Kárpátok őre faszobor az Anyaországban, Csókakőn (2019) de az már Demeter József faragó alkotása.

---