A Hargita hegységből eredő Kis Homoród folyó mentén található patinás környezetben Lövéte, székely-katolikus község. A bécsi döntés után 1942-ben a falu Középszer nevű részén, hősi emlékművet és országzászlót avattak. A számottevő méretű emlékmű elkészítésére Bencze József helyi kőfaragót kérték fel. Kivitelezéshez a község minden testülete hozzájárult. Az obeliszkszerű emlékmű első oldalára a történelmi nagy magyar címer került fel, majd fölötte az 'Így volt, s így lesz!' felírat vésődött be, az oldalsó részein pedig a kettős kereszt szimbóluma alatt az I. világháborúban elesett 158 hős neve olvasható. Az országzászló rudat az obeliszk hátulsó részén helyezték el. "A budapesti X. kerületi Levente Egyesület hatalmas hímzett nemzeti zászlót és leventecsapat-zászlót küldött ajándékba. A felemelő ünnepség napján budapesti vendégeink is voltak a kiküldöttek személyében."
1945 után a román államhatalom visszarendeződését követően az emlékművet nem bontották el, de nem lehetett ünnepséget szervezni körülötte vagy gondozni, ápolni a kőtömböt és környezetét. Egy, az emlékmű történetét feldolgozó leírásban ez áll: "elébe egy új, a szocializmus vívmányainak megfelelő üzletházat építettek, melyet 1968-ban augusztus 23. tiszteletére (az 1944-es románok szovjetek oldalára való átállásának napja) adtak át használatra a helyi szövetkezetnek. Az emlékmű és környéke pedig rövid időn belül raktárfelületté vált. Üres ládák halmaza és más csomagolóanyagok vették körül. Az ily módon történt eltakarása sértette a lakosság nagy részének önérzetét, akik sérelmüket nemcsak az utca sarkán, hanem hivatalos helyen is szóvá tették, amikor a 60-as évek végén Fazekas János miniszter Lövétére látogatott." Akkor javaslat született arra, hogy az emlékművet más helyszínre költöztessék. 1979-ben történt meg ennek tényleges átköltöztetése a tér egy másik, a plébánia kertje alatti részére az eredeti helytől 25-30 méretnyire, 1982-ben fejeződött be a munkálat a kiegészítésekkel. Az újraállított emlékmű mögé egy szépen faragott kövekből felépített támfal készült, melyre a II. világháborús hőseinek neveit tartalmazó emléktábla és egy, Bodó Levente helyi szobrász által mintázott dombormű került (ezekre egy másik műlapban visszatérünk). Akkor 1982-ben újraavató ünnepséget nem lehetett szervezni. Az 1982 után a Ceașescu-féle diktatúra államvédelmi szervei nem tűrték meg, hogy "revíziós" címer és felirat legyen a hősi emlékművön, ezért kérték ennek elbontását. A helyiek, a szorult helyzetben azt a megoldást választották, hogy inkább bevakolták az obeliszk frontját. Ez a helyzet 1989 decemberéig tartott, amikor a Ceaușescu-klán bukásával a vakolatréteget leverték és visszaállították eredeti pompájában az emlékhelyet.

---