Gothard János zalaegerszegi csiszmadiamester elismerésnek örvendő iparos volt, de jelentős bevételt jelentett számára házainak bérbe adása is. Második felesége egy elszegényedett nemes, Simonfy Gergely, Borbála nevű leánya volt. 1795-ben kötöttek házasságot, és mivel mindketten mélyen hívő katolikusok voltak, fontos volt számukra az adományozás, a nemes célok támogatása.
"Ők kezelték például a helyi “Szentháromság kép alapot”, amelynek célja az volt, hogy a városban egy díszesen faragott, a Szentháromságot megjelenítő szoborcsoport jöjjön létre. Az adakozás folytán összegyűlt pénzből a mű végül 1811-re készült el, s ma a Mária Magdolna plébániatemplom délnyugati sarkánál, a téren látható." ^[1]
Gothard 1821-ben bekövetkezett halálakor Borbála asszony a zalaegerszegi Szentháromság szobor készítőjével, Zitterbarth Józseffel állíttatott síremléket férjének. A sír az akkoriban Kálvária dombnak nevezett helyen, a Szent Ilona kápolna mellett áll.
"A temetőről és kápolnáról évszázadokon keresztül a szűr-szabó céh gondoskodott, ide temetkeztek iparosai is. Ezen kívül a város patrícius családjainak is itt volt a sírboltja: alispán, főispán, polgármester, gyógyszerész, orvos, neves ügyvéd, tanár családja nyugszik itt. Több szépen faragott homokkő síremlék is látható. Itt áll a kápolna mellett vörös homokkő emléke Gothard Jánosnak 1821-ből, aki a csizmadia céh vezetője és a Szentháromság szobor jogi képviselője volt." ^[2]
A síremlék magán viseli Zitterbarth stílusjegyeit. (Lásd csatolt műlap.)
A lant alakú főtáblán Szűz Mária úgynevezett Immaculata ábrázolása látható (a kígyótipró asszony): "egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a Hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona;" (Jelenések könyve 12, 1). Fölötte a mesterre jellemző három angyalfejjel díszített korpusz. A sírfelirat a Mária-dombormű körül olvasható, megemlíti az elhunyt nevét, a halál időpontját, és az állíttató özvegy nevét. A síremlék lábazatán a halálra utaló koponya és lábszárcsontok kaptak helyet.
Bár Gothard János jelentős személyiség volt a városban, sírja kisebb méretű, és meglehetősen félreeső helyen áll a temetőben.
A sír szerepel Zalaegerszeg város védetté nyilvánított sírjainak listáján a síremlék kora és művészeti értéke miatt. ^[3]
2021. februárjában elszállították a sírt, hogy a helyi művész, Farkas Ferenc mintát vegyen róla egy másolat elkészítéséhez. A másolat a Göcseji Múzeum állandó kiállításán fog helyet kapni: " a múzeum új állandó kiállításában szeretnék bemutatni a helyi céhes iparosok életmódját, mert annak idején fontos szerepet töltöttek be a város életében. Az installáció egyik szép
darabjának szánják a sírkõmásolatot, hiszen a Kálvária dombra a szűr-szabó céh tagjai, illetve más iparosok, városi előkelőségek is temetkeztek." ^[4]

---