Kezembe került a köztemetőben ma látható, Ihász Gábor részére készült síremlék műlapja. Itt szerkesztői vitában felmerült, mennyire lehet köze a pótlásra készített alkotásnak az eredeti, bronzból készült műhöz, Török Richárd, korán elhunyt, egyedi hangvételt képviselő, tehetséges szobrász alkotásához. Jutott eszembe, talán találok a feltételezést igazoló, vagy cáfoló képet. Nem bővelkedek, de a szobrászművész emlékét őrző internetes oldal tartalmaz egyet az életművet bemutató galériában. ^[1]
Az 1946-ban született, sportolóként indult, egészségügyi problémái miatt zenei pályára módosító Ihász Gábor életútja ismert, rövid leírása olvasható a kapcsolt lapon. Sírhelye fölé két évvel temetését követően helyezték el az őt ábrázoló fejszobrot, Török Richárd alkotását.
Ez az mű alkotójának egyedi szemléletét tükrözi. A magas oszlopon csupán a zenész fejét látjuk/láttuk, akinek szemét egy óriási szemüveg fedi.
A lehunyt, eltakart szem mély gondolat kifejezője, ami már 1982-ben, Jack Nicholson-portréján is megjelent. Ennek alapján írja Kertész László: "... úgy vélem: a lezárt szemhéj sem csupán a halotti maszkra utal – a lehunyt szem más szempontból is fontos lehet: lehetetlenné teszi a figurával való kommunikációt, egyben időn kívül – a befogadói időn kívül is – helyezi, ugyanakkor leskelődővé, voyeur-ré is változtatva a nézőt. A figuráknak ez a rejtőzködése azt is jelenti, hogy egy határon túl nem is láthatunk beléjük, ugyanakkor lemeztelenednek és védtelenné is válnak, mert „ők” sem „láthatják”, hogy mi mit nézünk, és hogyan reagálunk; szemük „becsukásával” ki is szolgáltatják magukat..." Ez az alkotás Török "lét és nemlét határán mozgó portréi"-nak egyike.
Ez a fajta portré-ábrázolás több esetben is előfordul a rövid életműben, mint ahogy itt is. Fentieket itt is értelmezve a halotti maszkra való utalás egyértelmű (számomra ez volt az első asszociáció), a "lét és nemlét határán mozgó portré" nyilvánvalóan már az utóbbi, a zenész "odaát" van.

---