Jártam már itt és találkoztam ezzel a csodásan lila szürkemarhával. Fotóztam is (a fotók elvesztek, most nem találom), de végül letettem róla.
Igen, de nemrégiben arra jártam és azt vettem észre, hogy a falfestmény erősen kezdi megadni magát az időnek. Nem meglepő ez, nem örökös időkre szánják ezeket az alkotásokat, többet átfestettek már.
Ennek a festménynek, ill. témának volt előzménye, a Kertész utca egyik tűzfalán jelent meg 2004-ben.^[3] A helyzet komolyodott, egy évvel később a Földművelésügyi Minisztérium megbízására készült ez a fűzfalfestmény (egy erre a témára szerveződött fesztivál keretein belül), célja szerint támogatni "a „hungarikum mozgalom” ügyét és annak kiteljesedését..."
"A Színes Város Budapest Fesztivál keretein belül két művész egy hatszáz négyzetméteres tűzfalra festett közel egy hónapon keresztül a budapesti Kazinczy utcában. A korábban megfestett sólyom után most egy újabb hungarikumot, a szürkemarhát jelenítették meg. A fesztivál [Színes Város Budapest Fesztivál 2015.] koncepciója egybevág a minisztérium azon elképzelésével, hogy a fiatalabb korosztály tagjaival is jobban megismertessék a magyar kultúra értékeit." ^[2]
A szürkemarha "a legismertebb őshonos magyar haszonállat". A célszemélyek pedig a környéken /akkor/ egyre inkább látható turisták. Olvasom: a hungarikum és a turizmus játékos összekapcsolása.
A kompozíció nem mentes a fanyar humortól. A leginkább az Alföldön fellelhető óriási méretű háziállat – "protected by law" – magát eldobva (kalapja is égnek áll!), a legkulturáltabban, késsel-villával, tányérból, nyakán előkével "fogyasztja" a neki felkínált takarmányt... (a levessel már végzett).

---