Előzetes hír a Vasárnapi Újság 1891-es számából, de jól írja le a készülő, sőt már készen álló alkotást és a körülményeket: "Győr városa szobrot akar állítani jeles fiának, Kisfaludy Károlynak s az e czélból alakult bizottság Mátrai Lajos György budapesti szobrász-tanárt bizta meg a szoborminta elkészítésével. A mint a készen is áll Mátrainak rózsa-utczai műtermében. Egyharmad életnagyságban, álló helyzetben örökíti meg Kisfaludyt. Magyar ruha van rajta, s vállán köpeny. Jobbjában Íróeszközt és baljában papírlapot tart. A talapzaton, mely gránitból fog készülni, babérág nyugszik. A múlt héten egy bizottság szakértői szemlét tartott Mátrai műtermében s a mintát végleges kivitel vé­gett elfogadásra ajánlotta a győri szobor-bizottságnak. Mátrai most Győrbe ment, hogy bemutassa a mintát, melyet közszemlére állítanak ki." ^[3]
Kisfaludy Károly emlékszobra elkészítésére szoborbizottság alakult és szoboralapot hoztak létre. Ezzel kapcsolatban számolni lehetett a Kisfaludy Társaság ígért támogatásával és egyéb adományokkal is. A bizottság Mátrai Lajos ajánlatát bírálta el. Áttekintették a nyilvános pályázat lehetőségének alternatíváját, de annak költségeit is. A bemutatott minta és Mátrai Lajos György művészi kvalitását figyelembe véve úgy döntöttek, az ajánlatot elfogadják és megbízták az alkotás elkészítésével. ^[2]
Alapos előkészítést igényelt a felmerülő lehetőségek közül a felállítás helyszínének kiválasztása: Karmelita-tér, Honvéd-liget, Széchenyi-tér és a sétatér. A döntéshozók többségének véleménye alapján a Radó-sziget sétánya mellett döntöttek: "...helyéül a sétatérnek azon részét javasolta kijelölni, a mely a színház homlokzatával szemben a fasoros sétaútak által félköralakúlag árnyékoltatik. S ez a hely csakugyan méltó keretét is képezi Kisfaludy Károly emlékszobrának. Maga az a körülmény hogy a szobor a színházzal szemben állíttatik fel, jellegzetessé teszi a helyet, közvetlen környezete pedig városunknak természeti szépségekben legkiválóbb pontját képezi.” ^[1]
Mégsem mondható teljesen sikeresnek az elhelyezés. A szobor árterületen állt. Már korán (1899), egy árvíz után szóba került, el kéne helyezni, másrészt odébb is helyezték a sétány ún. gyermekjátszóterére (1916) a KIOSZK átépítése miatt, ahol viszont többször megrongálták. Miután 1920-ban, amikor újra kimagasló volt a vízállás, négy napig állt víz alatt. A következő év áprilisától láthatjuk új helyén. ^[1]
A szobor történetét teljes mélységében az erről készült beszámoló ^[2] írja le.

---