Jó ideje készülök, hogy elkészítsem ezt a műlapot, pontosabban a műlap-csokrot, amit ez az óriási épülettömb igényel. Többször meghátráltam, túl nagy feladatnak tűnt. Valamikor "fejben" már tájékozódtam, de most nulláról indultam.
Elsőre az Urbface cikkét találtam, ami végigköveti a mai Belügyminisztérium helyén egykor volt épületek történetét, mire elér oda, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felépítteti a ma is látható palotát. Tervezőként Quittner Zsigmond és Alpár Ignác szerepel, míg a homlokzati díszek "szerzőségét" nemes egyszerűséggel Maróti Gézának tulajdonítja. ^[2]
Már a tervezés körülményei is tisztázandók. A kiírt pályázatot Alpár nyerte el, de bizonyos ellentétek miatt az építkezés közben visszaadta a megbízást. Quittner Zsigmondot bízták meg, aki kénytelen volt Alpár már meglévő alapfalaihoz igazítani a saját terveit. Sajátos helyzet, összességében jó eredménnyel. Ez az épületrész készült el 1909-re, ez látható az első archív képen. Ide tartozik még, hogy második ütemben a szomszédos palotát is megvásárolta a bank, az akkor bekért fejlesztési javaslatok közül 1913-ban újra Alpár került ki győztesen. Az eredmény a ma látható kettős épület, de nem lehet észrevenni sem, hogy nem egyszerre épült. ^[3]
A műlap témájaként szereplő kompozíció a saroktorony dísze, aminek külön története is van. A II. világháborúban ti. súlyosan megsérült. Egy ideig nem állították helyre, de az 1990-es évek elején mégis újra felépítették.
Mivel a kupola az "alap" épületre készült, korrekt, korabeli összefoglaló olvasható róla Quittner 1911. évi leírásában. Itt az építész felsorol több részletet, amiket valóban Maróti, az "ornamentális szobrász" készített. A szoborcsoport azonban "Margó és Pongrác műve" – írja. ^[1]
A kompozíció középpontjában Hungária ül. Trónusa alapját is rózsafüzér díszíti, de különböző helyeken ugyancsak virágdíszek láthatók. Arckifejezése kifejező, uralkodóhoz illő. Mindkét kezében egy-egy babérkoszorút tart – gondolom az allegorikus jelenettel megvalósított szellemi és anyagi munka számára. A két jelenet "leolvasva" nem követi a cím szerinti sorrendet, balról az anyagi munka jelenete látható – a megformált eszközök támasztják alá a képet. Jobbról a szellemi tevékenységet képviselő figurák – erről a kezükben tartott könyvek, egyiküknél lévő tervrajz tanúskodik.

---