Május utolsó vasárnapját a köztudat a Hősök vasárnapjaként ismeri.
Eredete az 1917. évi VIII. törvény, amely kimondta, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes emlékezete az utókor kötelezettsége.

A fekete svéd gránitból készült emlékmű Csempeszkopács I. és II. világháborús áldozatainak állít emléket.
Tetején gránitból kifaragott rohamsisak, a katonahősöket illető tölgyfa-koszorúval.
Két oldalán:
- Magyarország címere a Szent Koronával,
-Dávid-csillag.

Felirata:
„AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN HŐSI HALÁLT HALT CSEMPESZKOPÁCSI HONVÉDEK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA AZ I. VILÁGHÁBORÚS CENTENÁRIUMI EMLÉKBIZOTTSÁG ÉS CSEMPESZKOPÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA.
„A HONÉRT MENTEK HARCBA SZÁLLNI /
MOST MÁR KRISZTUS KATONÁI”
1914
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS
CENTENÁRIUMI
EMLÉKBIZOTTSÁG
1918
„S AZ EMBER MILLIÓINAK SZEMÉBEN GYÁSZKÖNNY ÜL.”
VÖRÖSMARTY MIHÁLY

Tizenegy nevet sorol fel az emlékmű az első világháború áldozatai között.
Az emlékmű másik két oldalán a II. világháború áldozatainak névsora. (6-6-név)

---