Kálmánfi Béla (1924-1988) etnográfus, folklorista, népzenekutató iskolaigazgató. Életútjáról részletesen olvashatunk a forrásból. ^{[1] [3]}

A Karacs Ferenc Gimnázium aulájában látható ez a domborműves emléktábla. Nyers színű mészkőtábla felső harmadában láthatjuk a bronzból készült reliefet, az iskola igazgatót félprofilból ábrázolja. A helyi művész, Győrfi Lajos ^[4] szobrász alkotása.

Az emléktábla felirata:
“DR. KÁLMÁNFI BÉLA IGAZGATÓ FŐISKOLAI TANÁR, NÉPRAJZKUTATÓ 1924-1988 1951-1959 KÖZÖTT ISKOLÁNK IGAZGATÓJA, ZENETANÁRA, KÓRUSAINAK VEZETŐJE VOLT. 1951-BEN MEGSZERVEZTE AZ ÓVÓNŐKÉPZŐT, 1954-BEN AZ ÁLLAMI ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMOT. 1959-BEN JAVASLATÁRA VETTE FEL ISKOLÁNK KARACS FERENC NEVÉT, AKIRŐL KÉSŐBB KIADVÁNYT SZERKESZTETT. 1959-1985 KÖZÖTT AZ ESZTERGOMI TANÍTÓKÉPZŐBEN, MAJD TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN TANÍTOTT. ZENEGYŰJTŐ MUNKÁSSÁGÁNAK EREDMÉNYE A ROZMARIN ZELENY SZLOVÁK ÉS A GLÜCK AUF! NÉMET NÉPDALKÖTET. ORSZÁGOS HÍRŰ SZLOVÁK ÉS NÉMET KÓRUSOKAT VEZETETT. KIVÁLÓ ZENEPEDAGÓGIAI ÉS NÉPZENEKUTATÓ TEVÉKENYSÉGE ELISMERÉSEKÉNT SZÁMTALAN KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT. A NEVÉT MŰVELŐDÉSI HÁZ ŐRZI PILISCSÉVEN. ÁLLÍTTATTA A KARACSOS ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE 2015-BEN.” ^[2]

Emlékezete:
Helytörténeti arcképcsarnok.
"Dr. Kálmánfi Béla etnográfus folklorista, népzenekutató Budapesten született 1924. július 28-án Kálinfalvai Béla néven, melyet 1968-ig használt. Szüleit korán elvesztette, így nagynénje, Halmi Irma püspökladányi tanítónő nevelte fel őt a húgával együtt. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében szerzett tanítói képesítést 1942-ben, majd a szegedi tanárképző főiskolán magyar-történelem–ének-zene szakos általános iskolai tanári oklevelet 1948-ban. 1954-ben az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorált 1968-ban. Püspökladányban 1945-től kezdett tanítani a polgári iskolában, óraadó tanárként. 1948 és 1950 között a püspökladányi általános iskola tanára és szakfelügyelője, majd a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Oktatási Osztályának tanulmányi felügyelője lett. 1951-ben megházasodott, felesége Juhász Gizella tanítónő volt, egy leányuk született. A püspökladányi Óvónőképző és Gimnázium, illetve a Karacs Ferenc Gimnázium alapító igazgatója 1959-ig. Püspökladányban főleg Karacs Ferenc munkásságával foglalkozott. Életének következő állomása Esztergom volt.1959-ben került az esztergomi tanítóképző főiskolára feleségével együtt. 25 éven át volt az Énekzene Tanszék főiskolai tanára, majd a főiskolai docense lett. 1962-ben kezdte el Esztergomban és környékén a népdalgyűjtő munkát. 22 helységben gyűjtött összesen 3000 magyar, szlovák, német és cigány dalt. Zenepedagógiai tevékenysége is jelentősnek számít. 1985-ben Komárom Megyei Amatőr Művészeti Díjban részesült. Főbb művei között püspökladányi vonatkozású, említést érdemlő a Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző művész című tanulmánya (Hazafias Népfront Püspökladányi Községi Bizottságának kiadványa. Püspökladány, 1958.).
Kálmánfi Béla 1988. március 28-án hunyt el Budapesten. Az esztergomi Szentgyörgymezői temetőben nyugszik. Nevét a piliscsévi Kálmánfi Béla Művelődési Ház vette fel, ahol emléktábláját is elhelyezték. " ^[3]
Rásó János tollából

---