A Krausz Palota udvarán lévő Incselkedők című kútdomborművet 2011-ben sikerült lencsevégre kapni. Nagy élmény volt, külön engedély kellett még az engedélyhez is. Biztonsági intézkedések, ellenőrzés. Igazán szép emlék!
Már azóta tudom, írtam is, a domborműnek volt egy változata az ún. Feszty-villa homlokzatán. A villa története, ami Feszty-Jókai lakhelyeként is szolgált nagyon érdekfeszítő, de egészében lehetetlenség itt leírni... olvasd! ^[1] Ami biztos, a korábban itt álló házat 1890-ben vásárolták, az új villa felépítésének lakhatási engedélyét 1891. július 30-án adták ki ^[1], vagyis akkor már biztos, a homlokzaton volt az alkotás. Az épülethez feltételezhetően Feszty Árpád és Jókai Róza velencei nászútja (1888) során a festő által "a Canal Grande későgótikus palotáiról készített rajzai" adták az alapot. (Tervező: bátyja, Feszty Gyula.) Az első képen feltételezhetően a házaspárt és az építészt láthatjuk. ^[2]
A domborműről – Nagy Ildikó művészettörténész ismertetőjéből kölcsönözve: " (...) szerelmespárt ábrázol a kút mellett. A férfi hevesen ostromolja a vizet hordó lányt, és hogy az ostrom eredményes lesz, azt a lány lábánál szemtelenkedő kis puttó jelzi ..." ^[3] És mivel valószínűleg soha nem felejtem el egy találkozásomat egy úrral, aki rangrejtve művészettörténész és tanár volt, de konkrétan a palota portásfülkéjében, szolgálat közben ismerkedtem meg vele, a kútnál serénykedő lány "hajlandóságát" mi sem bizonyítja jobban, mint a kezében tartott és főleg a lábánál felborult edény (kancsó), ami – mint magyarázta – mindig a termékenységet jelképezi. Tehát, a húzódozás látszólagos.
Az eredeti domborművet Donáth egyik legjobb munkájaként jegyzik. Most azonban nem látható a Bajza utcai épületen. Ennek oka még a múlt század elejére esik. A talált információk azonban nem egyértelműek.
Sok-sok infót átnézve nem kizárt, hogy Jókai kiköltözése (1899. szeptemberében elvette feleségül a kb.20 éves Nagy Bellát ^[4], ami szakításhoz vezetett veje, fogadott lánya és közötte) vezetett a ház eladásához. Lehetséges, hogy Feszty a költségeket nem tudta egyedül állni, a házat el kellett adni.
Ami biztos, a Petőfi Társaság 1909-ben nyitotta meg itt a Petőfi Emlékmúzeumot. Az utolsó fotó 1890 és 1910 között készült, vagyis ennek alapján úgy tűnik (bár némi bizonytalanság azért marad), a dombormű túlélte a századfordulót. Végül is arról, mikor történt az az átépítés, ami a terasz mögötti beugrót, ezzel az alkotást megsemmisítette, nem találtam információt.

---