Petrás Mária hét domborművet készített Szűz Máriáról és ezeket a Somló hegy északkeleti oldalában helyezték el 2016-ban, az erre a célra épített út menti képoszlopokban. Mindegyik alkotás mellé elhelyezték a pálos rend címerét is, amelyeket Petrás Alina alkotott. Mindezt a hegy dobai oldalában lévő, középkori eredetű templomon (a hajdani Szentmártonfölde, ma római katolikus Szent Márton-kápolna) belül lévő kis kiállításon tudhattam meg 2018. november 4-én.

A kapcsolt műlap szerint említett "A Somlói Hétboldogasszony hozzávetőleges elhelyezkedése a hegyen" című térképvázat, amelyre Somlóvásárhely, Somlószőlős, Doba, a somlói vár és a kápolna bejelölése közé, sorszámozva feltüntették a hét dombormű helyét. Odaírták: "A Somlói Hétboldogasszonyt Petrás Mária alkotta, a Pálos címereket lánya, Petrás Alina." Helyük sorszám szerint:

1./ Sarlós Boldogasszony (ez itt van a Szent Márton-kápolna közelében, kissé a hegy felé).
2./ Kisboldogasszony (a Szent Márton-kápolnától délre, Somlóvásárhely felé)
3./ Nagyboldogasszony (a somlói várnál, a vár falán)
4./ Eketiltó Boldogasszony (a vártól északra, Doba és Somlószőlős között)
5./ Olvasós Boldogasszony (a vártól Doba felé, a dobai Kossuth Lajos utca délnyugati végén lévő elágazásnál)
6./ Gyümölcsoltó Boldogasszony (A Dobától a kápolna felé felvezető kövesút egyik elágazásánál)
7./ Gyertyaszentelő Boldogasszony (a kápolna melletti forrásnál)

Az 5-ös számú alkotás, azaz az "Olvasós Boldogasszony" a Somló hegy északkeleti lábánál van, Doba első házaihoz közel. Itt van a Dobáról Somlószőlősre vezető műút kanyarulata, innen lehet Doba felöl a várhoz felmenni. Itt a buszmegálló mellett van egy képoszlop. Abban, az északi oldalán lévő fülkéjében van Szűz Mária domborműve.

A képoszlop keleti oldalán pedig a pálos rend címere van. A pálos rend címere ez: középen egy pálmafa, melynek törzséhez két oroszlán támaszkodik nyelvüket kiöltve, a pálmafa tetején egy holló ül csőrében kenyeret (egész cipót) tartva.

A még precízebb leírás és magyarázat: „A pálosok címere ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló természetes színű pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy természetes színű, sörényes hímoroszlán ágaskodva támaszkodik. A fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér. A címer elemei Remete Szent Pál életrajzából valók, amit Szent Jeromos írt. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. Pálmafa: ez táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről. Szentírási párhuzama az 1Kir 17,2-6-ban található. Oroszlánok: az életrajz tanúsága szerint Remete Szent Pál sírját két oroszlán ásta ki.”

Somlón pontosan ezt a jelenetet láthatjuk. Itt a címer felül kiegészül kissé: balra a nappal és jobbra a holdsarlóval, csillaggal.

Miért van itt a pálos címer? A Somlói vár nyolc évszázados történetében a pálos szerzetesrendnek konkrét szerepe nem volt. A környéken igen. A közeli Tüskeváron (hajdan Nagyjenő) a középkorban (1310-1311-tól) pálos kolostor volt. A községben lévő Szent Miklós plébániatemplom is a pálosoké volt. A Somló hegy délnyugati oldalán a pálosoknak szőlői voltak.
„A jenői (délnyugati) oldal bora édes, gyengébb erejű, leghamarabb fejlődő, jó asztali bor. Évi termése átlagosan 2000 hl. A nagyjenői (tüskevári) pálosoknak voltak itt szőlői 1370-1783-ig. Ez a Pálos-szőlő a Sédfő közelében, a „Kerekhegydudorodáson" volt. A Sédfő-forrás révén a legrégebben művelt szőlőterületek közé számítható. A pálosok emlékét itt is kápolna, az egykori Szt. Kereszt-kápolna helyére 1853-ban épült Szt. Ilona-kápolna őrzi.”

---