Pannonhalmán, az apátsági templom nyugati oldalán van az 55 méter magas torony. Itt látható a "Pannonhalma kettős alapítása" című üvegmozaik. Alatta van a templom nyugati kapuja. A bronzkapu felső részén az utolsó ítéletet ábrázolták, míg alul az apátság történetét és egyes bibliai jeleneteket mutatnak be. Ez két különböző téma, ezért két műlapot készítettem.

Az "Utolsó ítélet" a kapuzat felső, nem mozdítható felén van. Egy félköríves része üvegezett. Az üvegtartó pálcák sugarai egy napkeltét idéznek.

A napkorongnál egy bárány áll kis dombon. Alatta balra is 6 és jobbra is 6 további bárány szobra sorakozik, összesen 12. A 12 apostolt jelképezik és Jézust, mint az "Isten bárányát".

A körív felső szélén egy szobor van. Krisztus ül ott. Jobb kezét ítéletre emeli és két ujját felnyújtva tartja. Bal kezében egy könyv. A könyv felirata: EGO SVM LVX MVNDI [Ego sum lux mundi = Én vagyok a világ világossága].

Balra és jobbra a négy evangélista jelképe van a felhők között, domborművesen. Máté szimbóluma: angyal. Márk szimbóluma: oroszlán. Lukács szimbóluma: bika. János szimbóluma: sas. Kezükben egy-egy könyvet, nyilván evangéliumaikat tartják.

További négy szobor van a félköríven: négy angyal lebegve fújja hosszú szárú trombitáját, hangosan jelezve az utolsó ítéletet bekövetkezését.

A kapuzat jobb alsó sarkában ez áll: FECIT: RIEGER. Azaz készített Rieger. Rieger Tibor szobrászművész bronz anyagot is sokszor használ műveihez és a közeli Győrben is sok alkotása található.

Rieger Tibor szobrászművésszel készített interjúból kiderül, hogy a pannonhalmi kapu az ő műve: " Az ember mindig azt tartja a legfontosabbnak, amin éppen dolgozik. … Ha egyet kellene kiemelnem, akkor sorsfordítónak mondanám a pannonhalmi bazilika millenniumi bronzkapuját. Mátyás egykori budai palotájának grandiózus bronzkapujáról olvashattunk, de nem tudjuk, hogyan nézett ki. Az „újkorban” ez volt itthon az első ilyen jellegű megbízás, amit egy pályázat eredményeként nyertem el és óriási kihívásként éltem meg. Hosszú, küzdelmes időszak, de „jó mulatság, férfi munka volt”. Nemcsak a kivitelezés „fizikai” részére, a domborművek mintázására emlékszem szívesen, az arra való készület is nagyon szép volt. Az ágyamnál könyvhalmok vettek körül; úgy keltem és feküdtem, hogy hol ebbe, hol abba lapoztam bele; próbáltam kiegészíteni a hiányos műveltségemet. A szobrászok egyébként, ha némi műveltségre szert tesznek, annak köszönhetik, hogy tisztességesen felkészülnek egy-egy feladatra. Mert fontos az adott téma szellemi háttere."

Riegel Tibor szobrász bemutatásánál (Kortárs Magyar Művészeti Lexikon) ezt olvashatjuk: "a monumentális, megbízásra készített, köztérre állított körplasztikák és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Monumentális műveinek sorában kiemelkedő jelentőségű a pannonhalmi bencés apátság bazilikájának millenniumi kapuja … Köztéri műve … Millenniumi kapu (bronz, 1996, Pannonhalma, Bencés Apátság, Bazilika)". Vagyis a bronzkapu nem a magyar keresztény állam millenniumára (1000 +1000 = 2000), hanem Pannonhalma bencés apátságának alapításának millenniumára (996 +1000 = 1996) készült.

---