Az erdélyi Barcaság egyik jelentős (egykor) szász települése Botfalu (Bod, Bodendorf), mely az itt 1889-ben létrehozott Cukorgyárról és a későbbi hosszúhullámú rádióközpontjáról vált ismertté az újabb időkben. Az I. világháború számos botfalusi áldozatot követelt, akik - szászok, románok, magyarok - katonaként távoli hadszintereken veszítették életüket. Magában Botfaluban nem volt harc, de az 1916 augusztusi román betörés ezt a közösséget is megrendítette. 1932-ben az áldozatok tiszteletére ezt a sasos emlékművet emeltek, melynek frontján az 1916-1919 évszámok szerepelnek ami, a románok erdélyi betörésre utal (habár a háborúnak botfalusi áldozatai már 1914-től voltak), az 1919 pedig (noha 1918 végén a világháborúnak vége szakadt) a Székely Hadosztállyal folytatott harcok román áldozataira utal. Ez utóbbi esetben a harcok 1919 áprilisáig tartottak a magyar Alföldön. Ez az emlékmű így, a fenti három évnyi periódus román hőseiről emlékezik meg (az obeliszk két oldalán is csak román katonák nevei szerepelnek), de ez a II. Károly román király nacionalista diktatúrájában nem is lehetett másként, azaz 1932-ben amikor az emlékművet felavatták. A szobrász Ion Bumitru Barlad (1890-1964) a dél-moldvai Bârladon született, majd a bukaresti Képzőművészeti Főiskolán tanul, ahol olyan jeles mesterei voltak mint Dimitrie Paciurea vagy Fritz Storck. 1913-1914 között a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Maga is részt vett a háborúban, majd ennek végeztével több küldföldi tanulmányút után a hadi tematikájú szobrászat kiemelkedő képviselője lett. Több hősi emlékmű szobrászati elemeit mintázta, készítette el. Itt Botfalunál két szoborelem található az obeliszknél, ennek tetején egy, a csőrében keresztet tartó, kitárt szárnyú sas és egy pihenőállásban ábrázolt katona szobra, az obeliszk frontján. Ez utóbbi alsó részén olvasható a művész szignója és az 1932-es évszám és az, hogy a bronzművek egy bukaresti öntődében készültek el.

---