Tovább a Máglya köz rejtelmeinek megfejtését követve. Ha a kezdetekkor négy dombormű került a "törzs-műlapra", az információk birtokában itt az idő a szétszedésnek. Igen, már annak elkészültét követően, fél éven belül okafogyottá vált az a kissé gúnyos megjegyzés, ami a kibogozhatóságról szólt – míg az alkotók kiléte már a kezdetekkor is 50 %-ban ismert volt.
Műlap-történet: fotók: 2011-ből, műlap szerkesztése: 2015, kiegészítő infók: egyrészt még hónapon belül (július), majd november 28-án.
A műteremház története már a korábbi műlapokon szerepel, részletesen a források ^[2][3] cikkeiben.
A lakótelep "a Rákosi rendszer emblematikus beruházása", az '50-es években épült, elsősorban munkások számára. Ezeket a lakásokat általában kis alapterület és takarékos kialakítás jellemezte. A lakótelephez tartozó ún. művészházakba a bérlőket a Művészeti Alap jelölte ki. A művészház szinteltolásos lakásai nagy méretűek (cca. 100 négyzetméter és 5 méteres belmagasság), az ablakok arányosan nagyobb méretűek.

Művészeti foglalkozások személyesítenek meg a kapuk felett elhelyezett domborművek. Az azonosítás nem volt könnyű, ld. éppen ezt az alkotást. Ez az a dombormű, aminek alkotóját Ády adta meg, rögtön, a műlap megjelenítését követően. Az Artportalból kiindulva, most a KMML ^[1] cikke alapján a cím és a hely alapján azonosítható: "Fekvő férfiakt (kő dombormű, 1956 k., Thälmann lakótelep)".
Ugyancsak Ády küldte (köszönöm) nemrégiben a Szabad Művészet hírét: ".... A Fiastyúk-utcai műteremház négy kapubejáratának szobrászati díszítése 1—1 művészeti ágat jelképez. Az egyes kapudomborműveket (építészet, szobrászat, iparművészet, festészet), Antal Károly, Baksa Soós György, Boda Gábor és Madarassy Walter szobrászművészek készítik. A kapu-domborművek 1 : 5 vázlatai elkészültek." ^[4]
Az első variáció ^[1] téma szerint illik az alkotásra, de az ottani cím eltér a tematikától, így túl általános. az utóbbi ^[4] felsorolása szerint éppen a szobrászat ábrázolása lenne. Szerintem viszont az kevésbé illik az ábrázolásra. Persze, így a szobrászat, mint alapvető művészeti ág hiányzik.
A forrásoknál jelölt cikkek egyikében utalás van arra, hogy a művészettörténész-lakók lakásai kisebbek voltak. Jól megnézve a férfialakot, a bal oldalon "elvontan" lebegő edényt, az elmélkedő, könyöklő testtartást, úgy gondoltam, a Művészettörténet illik leginkább az ábrázoláshoz.

---