A Bajza utca és az Aradi utca sarkán áll az épület, ami egyben bérház és az építtető palotája. Mindkét utcára van kapuja.
Bajza utcai bejárat az építtető, Lederer Artúr földbirtokos, műgyűjtő lakásának bejárata volt. Az Aradi utcai bejárat a bérház bejárata volt.
Az épület építési idejére vonatkozóan két dátumot találtam: a ^[4] forrás 1902-re datálja. Ezt az időpontot az támasztaná alá, hogy a mellette levő Baruch Sámuel házat ugyanez az építészpáros Bálint Zoltán és
Jámbor Lajos két évvel korábban építette. Viszont a ^[3] forrás, egy 1908-ban megjelent folyóirat ismerteti az épületet. Miért ismertetne a folyóirat egy hat éve elkészült épületet? Ebből az lenne következtethető, hogy 1907-ben vagy 1908-ban készült el a Lederer-ház. A ^[2] forrás szerint 1907-ben épült. Néhány helyen Léderer az építtető neve.
Segítséget kaptam a Szecessziós Magazintól, a Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete c. könyv 228. oldala szerint az épület 1902-ben épült.
„A Művészet című folyóiratban megjelent írás szerint minden részletet az építészek terveztek, az épület falainak külső-belső díszítését, a beépített bútorokat és a kovácsoltvas részeket egyaránt.” ^[1] Ezért jelöltem be az építészek nevét alkotóként.
„Csak a kapu fölött kidomborodó zárt erkélyablak könyöklője alatt indul a szögletekből a közép felé egy-egy kis puttifríz. De beleolvad a kőfelületbe és belevész a levélornamensbe.” ^{[2] [3]}
Az idézetben leírt puttifríz alakoknak nincs szárnya, kislányok és kisfiúk csoportja, mindkét oldalon hét-hét kisgyerek. A bal oldali csoportban a bal szélső kezében hegedű, vagy nagybőgő, a többiek arckifejezése olyan, mintha énekelnének. A jobb oldaliak összekapaszkodva nevetgélnek, két kislány kezében virágcsokor.
Az épület jelenleg az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének magyarországi székhelye.

---