Egy esős napon vált valóra a régen tervezett látogatásom Mezőhékre. Az eredeti tervem nem volt sikeres, viszont váratlanul, egy számomra különleges alkotásra, a polgármesteri hivatal épülete előtt, egy vasvázas állványzaton elhelyezett domborműre találtam. Az azon látottakból, a település történetének néhány jellegzetességéről, és látnivalóiról szerezhettem tudomást. Megtaláltam rajta az alkotói szignót is, az elnevezést és a megvalósítás támogatóit is.

Ezen információk alapján további kereséseket végeztem, s megtudtam a részleteket is a Mezőtúr és Vidéke városi közéleti lapból, illetve a domborművön látottak alapján történt kereséseimből. A 80 x 80 cm-es, háromszori magastűzű égetéssel időtállóvá tett, kültérre tervezett, a leírásban tablónak nevezett alkotás középen látható Mezőhék település címere, felette a Mária Magdolna-kápolna homlokzati részlete a kereszttel. E kápolna a mezőhéki Kövér-család sírkápolnája. A címertől jobbra a olvasható is a Mária Magdolna kápolna, balra a Szarka család kastélya, mint települési látnivaló. A bal felső részen a település nevének eredetéről, a jobb felső részen pedig a település történetéről mesél a tabló. A tabló két oldalán szimbolikusan megjelenítésre kerültek a település mezőgazdasági tevékenységeinek jellemző képei, melyek megidézik a híres mezőhéki mezőgazdasági termelőszövetkezet múltját is.

A gyermekek számára készült tabló, egy iskolai órák közti szünet alatt is megtekinthető, ezért a Szünet-Tárlat elnevezést kapta. A mezőhéki iskola már bezárt 2016-ban, amikor a különleges kiállítás keretében, mezőtúr járás településein elhelyezésre kerültek a Szünet-Tárlat tablói. Ezért került ezen a településen a polgármesteri hivatal elé, s így találhattam rá. 2016. május 13-án helyezték el a jelenlegi helyszínen. Erről a Mezőtúr és Vidéke idézett lapjának 7. oldalán olvashatunk. E kiállítás művészeti vezetője, a tablók készítője, Kovács Karolina keramikus iparművész volt.

Kovács Karolina mezőtúri keramikus, iparművész Mezőtúron él és dolgozik. Az Iparművészeti Egyetem kerámia szakát 2001-2006 között végezte el, majd hazatért szülővárosába. A hagyományos mezőtúri technika mellett, a keleti stílusú kerámiák is érdeklik. A szobrászkodás is vonzza, hatalmukba kerítik az archaikus jellegű szögletes építészeti idomok, lépcsők és az ezekkel határolt terek. Egyszerű térkompozíciókkal kísérletezik.

Mezőhék település csak közúton közelíthető meg. A Tiszától 10 kilométerre fekszik. A ma közel 350 lélekszámú település a környező kiterjedt hékpusztai tanyavilágából jött létre 1951-ben. Látogatásom eredményeként megismerhettem ennek a kis településnek különleges értékeit.

---