1922-ben Hauszmann Alajos, a Postaházak Építési Bizottságának tagja nyilvános tervpályázatot javasolt a postaépületre. 147 pályázat közül Sándy Gyula pályaműve kapta meg az első díjat, ő készítette el kiviteli terveket és az építkezés művezetésével is megbízták. A Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének épült.
Az épület neve 1924-ben Budai Postapalota lett. A Krisztina körúti homlokzaton látható a címer. „Nádler Róbert műegyetemi tanár angyalos címert ábrázoló - azóta már nem látható - mozaikját nem akarták engedélyezni azzal a magyarázattal, hogy a Posta "már túl díszesen épít". Két hónap múltán azonban mégis hozzájárultak azért, nehogy botrány keveredjen abból, hogy nem rakták fel az ország címerét.” ^[1] Ebben a forrásban mozaiknak nevezik az alkotást, a másik forrás szerint: „A Krisztina körúti főhomlokzat oromzatába a Zsolnay gyárban készült majolikaangyalos országcímert helyezték, ennek tervezője Nádler Róbert volt. Ezek azonban a második világháborúban megsemmisültek, mint ahogy maga az épület is komoly károkat szenvedett központi elhelyezkedése miatt.” ^[2]
A címer 1919 és 1938 között volt a magyar címer, Szentkoronával és angyalokkal, a „Magyar Királyság angyalos pajzstartókkal és a Szent Koronával ékesített kiscímere”. ^[3]
Nádler Róbertet az egyik forrás műegyetemi tanárnak nevezi. Ő építésznek készült, de később festő lett.

---