A Hűvösvölgyi Nagy-rétet és az Úttörővasút végállomását összekötő erdei útból 1973-ban Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulójának alkalmára Munkásmozgalmi sétányt alakítottak ki. A helyszín nem véletlen a Horthy-korszak gyakori illegális találkozóhelye volt a baloldali munkás- és ifjúsági szervezeteknek. Az út közel négyszáz méteres szakaszán több művészi értéket nem, vagy alig képviselő emlékművet helyeztek el. A kialakításban a parkerdőgazdaság és a BM határőrség egyik alakulatának KlSZ-szervezete vett részt Mészáros Mihály szobrászművész irányításával.

Ebből az egyik az 1945-ben a városrészt felszabadító szovjet határőrezred emlékét őrző alkotás, ami egy íves bazaltkocka alapon álló fenyőrönkökből orgonasípszerűné emelkedő alkotás, ami egy zászlót formáz. Előtte betonból "1945" felirat és egy kupalakú kő vöröscsillaggal.
Az alkotást a kétezres év közepén lebontották.

"Munkásmozgalmi sétányt avattak Hűvösvölgyben

Csaknem egy évszázad munkás- mozgalmába enged bepillantást az a munkásmozgalmi sétány, amelyet társadalmi úton alakítottak ki a hűvösvölgyi Nagyréten, az úttörővasút hűvösvölgyi végállomása felé vezető út 400 méteres szakaszán. A Munkásmozgalmi sétányt szombaton ünnepség keretében avatták fel.
Kovács Ottó, az MSZMP II. kerületi Bizottságának első titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük Szépvölgyi Zoltánt, a fővárosi tanács elnökét, a budapesti párt- bizottság képviselőit, Úszta Gyula altábornagyot, a Partizán Szövetség főtitkárát, továbbá a szak- szervezetek képviselőit. Ott volt az ünnepségen a BM határőrség országos parancsnokságának több vezetője, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői.
A sétány megnyitását jelző emlékoszlopon "Készült 1973-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évében" felirat örökít meg az emléksétány felavatásának évét...
...Fenyőrönkökből készítették azt a három méter magasságig ívelő zászlóalakot, amelyen betonfelirat idézi 1945-öt, a városrészt felszabadító szovjet határőrezred emlékére. ^[1]

---