Szebény római katolikus templomától délre egy nagy közpark van. Itt áll a világháborús emlékmű.

A vörös homokkő pillér déli oldalára ezt vésték: AZ 1914 – 18 IKI VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT, ELTŰNT HŐSÖK EMLÉKÉRE.
Alatta egy nagy fehér kőtáblán 65 név szerepel.

A "Hősi emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" szerint 559 szebényit soroztak be katonának és ebből 65 esett el. Az emlékmű avatását 1923-re, felújítását 2007-re írja.

Az alkotóra vonatkozik a következő: "Kőfaragók. Ifj. Stibi György, üzemét édesapja 1892-ben alapította, nála is tanult 1904-ig. 1922-ben önállósította magát, s azóta 3 segéddel, 3 tanulóval és 1, 2,25 lóerejű motorral dolgozik. Nevezetesebb munkái: Magyarszentiván, Kővágószőlős, Belény, Szebény, Romonya, Kisasszonyfa községek hősi emlékei." Forrás: B. Horváth Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években. In.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19. Pécs. 1974. p. 165.

A keleti oldalon egy vörös színű domborműves tábla van. Ennek felirata:
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ 1941-1945
ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
40 név.
SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT!
1988.
A tábla jobb oldalán egy szomorúan gubbasztó gyermek ül.

A nyugati oldalra egy további fekete kőtáblát tettek 2007-ben. Ezen felül ez áll:
DEN OPFERN DES II. WELTKRIEGES:
40 név.
RUHET IN FRIEDEN!
2007.

Az emlékmű déli oldalán felül egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]

A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.

Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.

Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.
A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A bronz dombormű alsó szélein két felirat van, bevésett betűkből. A pajzs alsó csúcsától balra ez állt: TERV. MANNO MILTIADES. Jobbra pedig ez: MINT. NEMESS GYÖRGY. A TERV. MANNO MILTIADES, azaz tervezte: Manno Miltiades – jelzi az alkotót. A MINT. NEMESS GYÖRGY, azaz mintázta Nemess György – jelzi a kivitelezőt. Az alkotást egyik megtervezte és a másik a fizikai kivitelezést végezte el.

Az 1885-től 1958-ig élt szobrász neve több változatban fordul elő: Nemes György, Nemess György, Ősz Nemes György, Nemes Ősz György. Az Artportál és a Köztérkép az utóbbit használja.

A kőhasábok tetején egy turul van, kiterjesztett szárnyakkal. A csőrében egy szablyát tart.
A turul 1956 végén megsemmisült. 1991-ben új turul készült és azt 1991. március 15-én ünnepélyesen avatták fel:
"Gazdag program március 15-en. Készülődés nemzeti ünnepünkre. ... Szebényben 10 órakor ünnepi misére kerül sor, 11 órakor felavatják az új turulmadár-szobrot, Szőllősy Emese alkotását. (A régit 1956 végén verték szét.) ... "
Ezt a megyei napilap közölte (Új Dunántúli Napló 2. 1991. március 14. 72. sz. p. 1.). Sajnos az újságíró nem jól írta (vagy a nyomdász nem jól szedte) a művész nevét, ugyanis az helyesen: Szöllőssy Enikő. - Ezt maga a művésznő írta meg 2022. április 17-én nekem, igazolva, hogy 1991-ben ő készítette a szebényi turulszobrot.
– az 1991-es cikket Benkő Gabriella Emese küldte 2019-ben.

---