Nagyszombat nevét a szombatonként tartott vásáráról kapta.
A legrégibb szabad királyi város, a történelmi Magyarország kulturális és egyházi központja volt. A török időkben Esztergom eleste után (1543) közel háromszáz éven át érseki székhely.

Nagy Lajos király uralkodását a középkori magyar történelem egyik fénykoraként tartja nyilván az utókor.
„Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. 56 éves korában, 1382 szeptember 11-én halt meg Nagyszombatban.”^[1]
Más források szerint 1382. szeptember 10-én.
Erre emlékezve az egykori Sarkantyús utcai házat 1882-ben emléktáblával jelölték meg. A középkori eredetű házat azonban később lebontották.
Ma egy modern épület (postahivatal) áll a helyén. Egy új emléktábla jelzi Nagy Lajos király halálának helyét, amelyen magyarul ennyi olvasható: „Szombathely város ajándéka 1998”.
Az emléktáblán a szlovák nyelvű felirat mellett Nagyszombat és Szombathely címere látható.

„Oh nagy volt hajdan a magyar,
Nagy volt hatalma, birtoka;
Magyar tenger vizében húnyt el
Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”
(Petőfi Sándor: A hazáról)

---