A szolnoki római katolikus temetőben járva, egy magával ragadó szépségű mozaikkép-együttes keltette fel figyelmemet. A „Bartha János síremléke” felirat, a mozaikképekhez harmonizálóan, szintén mozaikokból kirakva látható - a temetői nyilvántartás szerint 1916-ban épített - kriptaépületen.

A boltíves árkádokban elhelyezett öt mozaikképen személyeket láthatunk. Középen Mária a kis Jézussal, mellette egy-egy szembeforduló angyal. A bal szélen valószínűleg Szent János látható, akinek a tervlapon még könyv van a kezében, ami János apostol gyakori attributuma, a mozaikon tekercs lett belőle „Pax in Regn… felirattal. A jobb szélen látható női szent a terven még valami dobozszerű dolog látszik a kezében (imakönyv?) és mintha a köpenyét maga elé húzná. A mozaikon már csak egy nagyméretű kapcsos könyv látható. Ö talán Szent Anna.

Az öt mozaikkép a fő díszítőmotívuma a kriptaépületnek. Magassági méretüket, a kripta ajtajához viszonyítva, egy méter magasságúra lehet becsülni. A mozaikképek színezése és az ábrázolt alakok mozaikkészítő művész munkáját érzékeltették bennem, de hosszú kereséssel sem sikerült személyét beazonosítanom eddig. A mozaikok ismertetéséhez, segítséget kaptam a szolnoki Levéltártól, ahol az eredeti építési tervrajzokat megnézhettem, és azokról másolatokat készíthettem. E tervrajzokkal a megvalósult mozaikképek összevethetőekké váltak. A tervlapokon szereplő rájegyzés szerint, azok Budapesten készültek. A tervezőként feltételezhető Bach János műépítész 1913. április 4.-én látta el aláírásával a rajzokat. Mellette szerepel Pápay Antal neve is, kinek nevéhez több szolnoki épület építési megvalósítása kötődik, s vélhetően ez esetben is a megvalósítás építési vállalkozója volt.

Bach János műépítész több munkájával találkozhatunk Budapesten, például a Bertalan utca 26. sz. háznál, melyeken nagyméretű homlokzati mozaikképek is láthatóak. Ezért megpróbáltam ezen a nyomon elindulni.

Levelemmel megkerestem Fényi Tibort, a Róth Miksa Emlékház vezetőjét, aki megértéssel fogadta kérésemet, és most nem teljes mértékben reszletezett, értékes, komoly véleményezést kaptam tőle a mozaikokról, melyeket a helyszínen is megtekintett. Pontokba szedett, restaurátorokkal egyeztetett elemzése után megállapította, hogy „összességében nem tudja megerősíteni azt, hogy a mozaik a Róth műhelyben készült volna. Ettől függetlenül a munka a 20. század eleji magyarországi mozaik-készítés értékes bár művészileg nem kiemelkedő darabja. Sajnos az állapota - ahogy a fotókon is látszik, elég veszélyeztetett.” Igaz, a készítőhöz nem sikerült közelebb jutni, de elemzése nagyban segítette munkámat. Leírásai szerint fogalmaztam meg a mozaikokon ábrázolt személyek leírását is. Tőle tudtam meg, hogy az 1910-es években már országszerte több mozaik kirakó műhely dolgozott, amelyik képes volt ilyen munkát megvalósítani.

A kripta lábazatán Müller Ernő süttői kőfaragó mester szignója olvasható, aki vélhetően a kövek kifaragásában és helyszínre szállításában működhetett közre.

A mozaikokat készítő személy, műhely neve továbbra is felfedezésre vár, de érdemi közreműködőként, a tervező műépítész, Bach János neve fémjelzi ezt az alkotást.

---