Kisherend főutcája a Deák Ferenc utca. Közepén, az utca keleti oldalán van egy harangtorony. Jobbra egy kőkereszt áll. Az mellett az autóbuszváró van. És mindezek mellett áll (szerényen meghúzódva) az I. világháborús hősi emlékmű. Nem magas, a pillér tetejét is el lehet érni. Kerítve sincs, oda lehet menni, meg lehet érinteni, közelről lehet szemlélni. Ennek még nagy jelentősége lesz, amint az a szövegem végén kiderül.

Az emlékmű utca felé néző oldalán, kőbe vésve ez áll:
ELESETT HŐSÖK EMLÉKÉRE
1914 – 1918
14 hősi halott neve.
ÁLLÍTTATTA KISHEREND KÖZSÉG
HÁLÁS KÖZÖNSÉGE 1922.

Lejjebb és középen egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]

A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.

Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.

Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Kisherenden a pajzshoz nagyon közel tudtam menni, meg tudtam érinteni. Ekkor fogtam egy collstokot és itt mértem meg pontosan a pajzs vízszintes és függőleges méretét. 2017. október 4-e volt. És ekkor vettem észre a jó állapotban lévő bronz dombormű alsó szélein két feliratot. Ezeket a pajzs szélébe vésett betűk alkották. A pajzs alsó csúcsától balra ez állt: TERV. MANNO MILTIADES. Jobbra pedig ez: MINT. NEMESS GYÖRGY.

Nagyon meglepődtem, mert már eddig 26 ilyen bronz domborművel láttam, de azokon vagy nem volt ez a szöveg, vagy ha volt is: nem vettem észre. Itt Kisherenden jól észrevehető és kiolvasható volt ez. Mit is jelentenek? A TERV. MANNO MILTIADES, azaz tervezte: Manno Miltiades - jelentése érthető. Eddig is úgy tudtuk, hogy ő az alkotó. Viszont a MINT. NEMESS GYÖRGY, azaz mintázta Nemess György - új információ. Az alkotást egyik megtervezte és a másik a fizikai kivitelezést végezte el.

Ki volt a mintázó, aki együtt dolgozott Manno Miltiadesszel?

Egyes források (Wikipédia, Dr. Diószegi György Antal) Nemes György néven említik: "Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György azt a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emléktáblát amelyet végül is a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál helyeztek el."; "Manno Miltiades huszárszázados több vázlatot, képet is készíett az ütközet helyszínéről. Ezek alapján mintázta meg később Nemes György a végzetes, 1914. augusztus 17-én lezajlott gorodoki lovasrohamot ábrázoló emléktáblát, amelyet a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál helyeztek el."

Más forrás (A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1921-1923. A Nemzeti Szalon téli tárlatának és a bicskei művésztelep kiállításának katalógusa, 1922. január) Nemess György formában írja nevét. Orgovány I. világháborús emlékművén is a Nemess György látható.

A Jászsági Évkönyv újabb névvariációkat ad: "Nemes Ősz György (Temesvár, 1885–Budapest, 1958) Szobrász. Eredetileg Nemes György, majd művésznevén hol elől, hol hátul használja az Ősz nevet. (Nemes Ősz, Ősz Nemes).". Vagyis még Nemes Ősz György, Ősz Nemes György is előjön.

Az Artportál szócikke szerint: Nemes Ősz György. szobrász. Temesvár, 1885-03-22. Elhalálozott: Budapest, 1958. december 3. Említik a világháborús emlékművekkel és Manno Miltiadesszel való kapcsolatait.

A sok közül az "Nemes Ősz György" nevet választottam, mert a Köztérképben 18 alkotásával is ezen a néven szerepel.

Kisherend után már tudatosan és figyelmesen szemléltem ezeket a bronz domborműveket. 38 további településen vettem észre a TERV. MANNO MILTIADES MINT. NEMESS GYÖRGY szöveget. Már nem mindenhol, mert több helyen a bronzfelületet lecsiszolták, leszélezték, vagy vastagon lefestették.

---