Az KÖN (Kulturális Örökségnapok) során láttam először a templomot, majd később visszamentem fotózni. Már a buszon tudtam, hogy kik jönnek még a templomba, mert lengyelül beszéltek.Mise után szabadon lehetett fényképezni.
A XX. század elején lengyel kivándorlók jöttek az országba, kb. negyven ezren Budapesten telepedtek le, Kőbányán a kőfejtőkben dolgoztak.
Hogy templomuk legyen, Wincenty Danek megszerezte a főváros törvényhatósági bizottságától a templomépítéshez szükséges engedélyt.
1930. augusztus 15-én August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása szentelte fel a Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplomot, melyet Árkay Aladár tervezett. Lengyel templomnak is nevezik. Adományokból építették. 1952-ben a templomot elvették a lengyelektől, de templomként működött 1989-ig. Akkor a lengyel közösség visszakapta. A misét lengyel nyelven tartják.
A templom hajójának ablakai közös magyar és lengyel vonatkozású boldogokat és szenteket ábrázolnak.
A jobb oldalon a bejárattól indulva három nagyobb és egy kisebb üvegablak van, az üvegablakok sorrendje:
Szent Zoerardus, magyarul Szórád 11. századi bencés szerzetes, remete. Szent István király korában jött Lengyelországból Magyarországra. Fülöp apát Zoerardusnak az András nevet adta. Szent Zoerard-Andrást Szent László király idején, 1083. július 17-én avatták szentté, tanítványával Benedekkel, István királlyal, Szent Imre herceggel és Szent Gellérttel együtt.

Árpád-házi Boldog Jolán, IV. Béla leánya, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária. Nagynénje Árpádházi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, testvérei Boldog Kinga és Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme. 1256-ban felesége lett Jámbor Boleszláv hercegnek. XII. Leó pápa avatta boldoggá 1827-ben.

Szent Kázmér, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet fia, az ifjúság védőszentje. „1471-ben a Mátyás király cseh háborúival elégedetlen magyar főpapok és urak őt akarták a magyar trónra ültetni… Lengyelország és Oroszország védőszentje, továbbá a fiatal litvánok, az ápolók, a betegápoló szervezetek és a betegek patrónusa." X. Leó pápa 1522-ben szentté avatta
Grodecz Szent Menyhért jezsuita pap a kassai szentek egyike. 1584-ben született Lengyelországban. 1618-ban a kassai helyőrség tábori lelkésze volt. Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, miután Pongrácz Istvánnal és Kőrösi Márkkal együtt nem akart áttérni, megkínozták. „Szent X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá őket, majd II. János Pál pápa 1997-ben szentté avatta mindhármójukat”.

---