Ez az épület az egyik, ami már évek óta izgatja a fantáziámat. Mondjuk, korábban, mint ahogy a Köztérképen munkálkodni kezdtem volna. Igaz, elsősorban a külső megjelenése.
Nagy csalódás volt, a kapcsolt műlapon látható szobor és a ház történetének megismerése után, hogy akkoriban a címre elsétálva sem a szobrot, sem a homlokzatot borító domborműveket nem láthattam. Ez 2011-et jelent, de tudom, már korábban is sűrű fóliával volt beburkolva mindaz, ami a ház szépségét adná... ha egyszer megkapná azt, ami jár neki – lévén műemlék épület!
A külső még a reményt sem adja meg a szemlélőnek, hogy betérve más képet kaphat. És mégis, érdemes volt elmenni arra a szecessziós sétára, amit a Budapesti Városvédő Egyesület szerezett 2012-ben.

A Fodor Gyula által tervezett ház három emeletes és csodákat rejt. A belső szobrászati díszítések elgondolkodtatók, talán erre még visszatérek.
Színes üvegek díszítik a bejárattal szemközti, udvarra vezető ajtót, ami belépéskor már meghatározó élmény a szemnek. Az ajtónak még a faragása is megemlítendő (amiről persze fényképek is vannak, de sajnos nem fért a keretbe, mint ahogy egy csomó finom részlet sem).
Az ablakok sokszínűsége meglepő. Nem figyeltem meg, pontosabban sajnos nem maradt meg emlékeimben, milyen rendszer szerint változnak a díszítő minták.
Tulajdonképpen elgondolkodtatóak. Nem mondhatók rájuk egyértelműen, hogy virágok/növények mintáit látjuk, engem mégis emlékeztetnek. Az absztrakt azonban mégis túlzás lenne.

Ami biztos, a színek káprázatosak, a finoman tervezett minták kiegyensúlyozottak,.
Azóta eltelt hat év. Vissza kéne menni. Kívülről látom a veszély elhárítására még mindig ott "díszelgő" fóliákat. Csak remélhető, hogy a belső nem éri utol újra az elszomorítóan rossz állapotban lévő homlokzat állapotát, ami a késlekedő – bár ígért – felújítás híján csak tovább romolhat.

---