Benkő István, "a dachaui fogoly" síremléke:

Hosszú volt az út a síremlék alkotójának keresésében. Sokan adtak információt, támogattak, biztattak, hogy ne adjam fel. Most végre sikerült felvennem a kapcsolatot Benkő István testvérének leszármazottjával, Meyer Frigyessel, aki elmesélte a síremlék történetét. Meyer Frigyes szeretett volna méltó síremléket állítani Benkő István számára, s a síremlékre vonatkozó elképzeléseit Horváth Andor festő, restaurátorral egyeztetve, 1978. július 18.-án megbízást adott Kovács József szobrász, kőszobrász részére egy síremlék megalkotàsàra. Kovács József a síremlék készítője, alkotója, az ő neve szerepel a síremlék oldalán a kis fém táblácskán. Németvölgyi úti mühelyében készítette el a síremléket. A gòtikus üvegablakot Czeller János terézvárosi díszmülakatos készítette. Így most eljutottam odáig, hogy elmesélhetem Benkő István életéről kikutatottakat, síremléke leíràsàt.

A történet a következő: Egy napon a Farkasréti temetőben sétálva, a 19. parcella közelében, a főúttól néhány méterre, az egyik síremléken, egy gótikus üvegablak vonzotta a tekintetemet. Az üvegablak a napsütésben "életre kelt", csodálatos színekben pompázott. A síremlék, Benkő István plébános (1914-1977) síremléke, számomra egy templom falának részletét ábrázolja, egy gótikus üvegablakkal. A színes üvegablak a szentmise úrfelmutatásának jelenetét ábrázolja: amint a pap két kézzel felmutatja az Oltáriszentséget.

Benkő István, élettörténetét megismerve, az egyik legmeghatóbb periódusa életének, embermentői tevékenységével függ össze. Benkő István,az embermentő, 1944-ben 200 leventét rejtegetett a német megszállás idején, a Magyar Front földalatti mozgalmában részt vállalva. Emiatt 1944. december 5.-én a letartóztatták és Dachauba hurcolták. A táborból 1945. április 29-én az amerikai csapatok bevonulásakor szabadult, visszatérhetett.

Hetényi Varga Károly: Benkő István, A dachaui fogoly c. írásában olvashatunk a dachaui évekről, ahonnan az írás szerint, 17 elhurcolt egyházi személyből ketten tértek vissza Magyarországra, egyikőjük Benkő István.

(A Vigilia folyóirat 1982.márciusi száma, 174. oldal). Néhány részlet ezen írásból közelebb hozza hozzánk Benkő Istvánt, az embert:

„Amikor Fehérvári úti lakásán sikerül szóra bírnom Benkő István plébánost, tiltakozik az ellen, hogy valami nagy dolgot vitt volna végbe. Úgy érzi, csupán a kötelességét teljesítette."

„Hát ez történt. Legföljebb annyit tudok még hozzátenni, hogy mi Dachauban azt hittük, mártírok vagyunk. Mi mindent fogunk majd elmesélni, és így tovább. Aztán amikor hazaértünk, és láttuk, hogy a mieink, az itthoniak, a család mit szenvedett, akkor elhallgattunk Nagy isten-áldása volt ez a szenvedés, amit átéltünk. És hogy még ma is élek? Nem tudom A jó Istennek szándékai voltak velem? "

A Wallenberg emlékbizottság is megemlékezik a magyar embermentők felsorolásában Benkő Istvánról, mely megemlékezés szerint részt vett a náciellenes Magyar Front tevékenységében és az üldözöttek mentésében. 1944. december 19-én dachauba hurcolták.: „Benkő István (1914-1977) – fővárosi hitoktató.

Benkő István (1914–1977) lelkipásztor, író. 1937–38-ban Kerekegyházán, 1938–40-ben Gután katolikus pap, 1940-ben tábori lelkész. 1940–41-ben Balassagyarmaton, 1941–43 között Budapest Felső-Vízivárosban szolgált. 1943-ben tábori lelkész, majd budapesti hitoktató és az EMSZO központi titkára. A német megszállás idején Freesz Józseffel együtt részt vett a földalatti Magyar Front akcióiban, emiatt 1944. 1945–47 között Budapesten a Szent Mihály-plébánián hitoktató, munkáslelkész. 1947–54-ben Tokod-Altárón bányalelkész, 1954–77 között a Budapest–Lágymányos Szent Adalbert plébánia plébánosa. 1962-ben főegyházmegyei tanácsosi címmel tüntették ki. Irodalmi vénával megáldott személyiség volt. Népszínműveket írt és cikkei jelentek meg az Új Emberben. Írói álneve Kő Benedek. 1977. április15.-én hunyt el. Temetése a Farkasréti temetőben 1977. április 30.-án történt. Pálos Iván püspök helyezte örök nyugalomba. (forrás a felsorolás negyedik sorában szereplő, Beke Margit: Az Esztergom főegyházmegye papsága 1892-2006. 65. oldala és az elhunyt testvérének leszármazottjától)

Benkő István élettörténetét megismerve, síremléke előtt emlékezhetünk küzdelmes élete és a plébániai élet hősi korszaka előtt.

A síremlék oldalán kis fém táblácskán a „Kovács” név szerepel, mint a síremlék alkotójának a neve, mely táblácska Kovács József szobrász, kőszobrász nevét jelenti. A síremléket 1978. szeptember 30.-án szentelték fel.

---