Töttös északi szélén, a Bóly felé vezető út keleti oldalán lévő közparkban áll egy Szentháromság-szobor.

A magas, négyszög keresztmetszetű oszlop tetején van a kőszobor. A keleti oldalon lévő felhődarabokon, mint valami trónuson ül az Atya és a Fiú. Egyforma magasságúak, nyugat felé tekintenek, alakjuk és bő ruházatuk részletesen kifaragott. Az idősebb és hosszabb szakálló atyaisten jobb kezében egy glóbuszt, bal kezében egy jogart tart. Jézus bal kezének két ujját feltartja, míg a jobb kezében keresztje van.

Kettőjük között egy magas rúdon egy tárcsa van, amelyből 16 sugár ágazik szét. A hasonló Szentháromság-szobroknál itt találunk egy galambot, amely a Szentlélek jelképe. Itt Töttösön ez hiányzik.

A kereszt, a rúd, a tárcsa a sugarakkal fémből van. A szobrok sárga homokkőből vannak és jó állapotúak, láthatóan nem régen restauráltak. Ugyanilyen anyagú az oszlop aljához tett Szűz Mária szobor is. Egy glóbuszon tekergő kígyóra taposva áll. Ez az alak sérült a nyakán, a ruházata közepén és alján. Mária kézfejei hiányoznak.

Az alsó talapzat nyugati oldalán ez a felirat olvasható:

Isten kegyelméből
emeltette
Réti Miklós
és neje
Réti Margit
1943

A talapzat legaljának jobb oldalán, a kőbe vésve ennyi van:

WEKLER I.
P. NÁDASD

Azaz, a Wekler-család egyik tagja volt a szobor alkotója. P. Nádasd az a Baranya megyei Püspöknádasdot jelenti, ez volt a neve 1950 előtt a mai Mecseknádasdnak. Egy tanulmány (Lantosné Imre Mária, Vargha Dezső: Mecseknádasd. Budapest, 2002. Száz magyar falu sorozat. Mesterek és műhelyek fejezet) szerint ezen a Nádasdon régen sok kőfaragó működött. "A mecseknádasdi kőfaragók piackörzete gyakorlatilag behálózta az egész dél-dunántúli térséget. Egy-egy kisrégió a családokban apáról fiúra, illetve a beházasodó vőre öröklődött." Köztük több Weckler vagy Wekler nevű is volt. Legkiemelkedőbbnek Weckler Jánost (1878-1962) említik.

Göröntsér Vera volt szíves ajánlani egy másik, korabeli forrást, az 1931-ben megjelent "Magyarország címtára" kiadványt. A Baranya vármegyében lévő Püspöknádasdon 9 kőfaragó nevét közlik (Amrein Ádám, Brandt István, Elblinger István, Hank János, Reisz Ferenc, Raschenberger Ferenc, Schultz János, Wekler János, Wilhelm János). Az itt bejegyzett kőfaragó Wekler Jánosként szerepel, azaz a vezetéknév azonos a töttösi feliratéval. A Wekler I. vésetnél az I-betű J-nek is olvasható.

További fejlemény, hogy 2021. augusztus 26-án Réti József egy levelet küldött:
"A kozterkep.hu oldalon találtam meg a Baranya megyei, töttösi Szentháromság szobor történetét, amelyhez néhány adalékot fűznék:
- a szobrot a nagyszüleim 1943-ban, a II. világháború kellős közepén hálából emeltették, mert a gyermekük, a súlyos mozgásszervi betegséggel született nagybátyám szinte a csodával határos módon meggyógyult;
- egy Baranyában elhíresült mecseknádasdi kőfaragó-szobrász mestert, Wekler Jánost kértek fel (akit a szakmabeliek Nádasdon még ma is jól ismernek), aki a figurákat (Atya, Fiú és Mária) és a korpuszt homokkőből faragta ki, és az elemeket lovaskocsival szállították Töttösre (kb. 45 km a távolság);
- az emlékmű végig a családunk kezelésében volt, a mostani renoválás előtt utoljára édesapám újíttatta fel 1995-ben;
- a mostani felújításhoz stílszerűen mecseknádasdi kőfaragókkal is felvettem a kapcsolatot, de leterheltségük miatt csak 2021-ben tudták volna vállalni a kivitelezést, így a munkákat a helyi ismeretekkel rendelkező Walter Bt-re bíztam;
- a korábbi felújításoknál egy átfestés még elegendőnek bizonyult, de a közel 80 év maradandó károsodást okozott, főleg az alsó Mária szobron;
- igazi restaurálásra volt szükség, amit helyben nem tudtak megoldani, ezért Máriát elvittem Pestre, és Majoros István szobrászművész barátom (többek közt Cseh Tamás pesti szobrának és Pethő Sándor balatonfüredi szobrának alkotója) fejezte be a restaurálását."

---