Kilyén egy alsóháromszéki székely falu Sepsiszentgyörgy közelében, adminisztratív szempontból e városhoz tartozik. Ez a kis faluközösség a reformáció óta túlnyomó többségben protestáns volt, középkori eredetű (máig nagyszerű freskókat örző) egykor katolikus temploma a vallásújítások nyomán az unitáriusok kezére ment át, a reformátusok a XVIII.-ik század első felében építettek külön templomot. A mai kis katolikus templomot csupán csak 1981-ben hozták létre és szentelték fel. Mindezt azért említem, mert a környék székely települései szintén protestáns többségűek, és a protestánsok nem állítottak kereszteket sem a településen belül, sem ennek határában, mint ebben az esetben. A határkereszt állítás a Székelyföldön a katolikus többségű "szentföldeken" terjedt el, így Csíkban, Gyergyóban, a felső Nyárádmentén, Kézdiszéken. Itt, Sepsiszéken (Alsóháromszék) ez az egyetlen kőkereszt a XVIII-ik századból, mely kint a mezőben állt. Azért mult időben, mert az 1751-es évszámot viselő magas kőkeresztet 1999-ben mozdították el eredeti helyéről, mely a falutól keletre vezető mezei út (1891-től a vasút útja) mentén állt, és a katolikus temető bejáratánál helyezték el. Feltételezhető, hogy egy a faluban megtelepült tehetősebb katolikus kisnemesi család állíttatta a Mária Terézia korában elterjedt vallási tolerancia idején.
Ezen feltételezések dokumentumok általi pontosítása még további feladat, mint ahogy a határkereszten látható, de részben elkopott latin felirat megfejtése is. Az oszlopszerű út menti kereszt formáiban, az egyszerűen megfaragott Corpusával, diszítéseivel a csíki határkeresztekkel mutat rokonságot.

---